Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 2. szám - Kupa László: Beöthy Leó
Kupa László • Beöthy Leó 15 ban jelentkezik ókortörténeti dolgozatával, a „Júda, Izrael és Aram” cíművel, melyben hitet tesz az egyetemes evolúció eszméje mellett. Érdeklődése azonban egyre inkább a közgazdasági problémák felé fordul. Már 1869-ben megjelenik „A kereskedelem” című könyve. Ebben az írásában az általa már korábban is érintett 1866-67-es magyar-osztrák gazdasági kapcsolatokkal is foglakozik, ismételten tárgyalja a védővám problémáját és kitér a fejlett belső piac előnyeinek ecsetelésére is. Szintén közgazdasági témájú volt a Pesti Hazai Első Takarékpénztár pályázatára születő, közel ötszáz oldalas elméleti munkája, „A bankügy elmélete” is. Rövidesen azonban a társadalmi kérdéseket nemcsak a gazdaság aspektusából vizsgáló művekkel jelentkezik, hanem rátér azok komplexebb elemzésére. Ezeknek a szempontoknak az 1876-ban megjelenő „Nemzetiét” című munkája felelt meg. A mű számos gondolati pillére már korábban is ismert volt, de különös aktualitást kölcsönzött nekik az 1873-as gazdasági válság ténye. Könyvének alapgondolata az volt, hogy az egyes népek lemaradásának, netán eltűnésüknek az oka a létviszonyok megváltozásából ered, azaz az adott társadalom nem képes alkalmazkodni a változó létviszonyokhoz. Még a sikeres alkalmazkodás esetében is válságjelenségek mutatkoznak, sőt a válság akár akut is lehet. Mivel a létviszonyok megváltozása különösen akkor válik végzetessé egy ország számára, ha a többi nemzettel folytatott küzdelem nem hagy időt a sikeres alkalmazkodásra, így természetes úton nem lehet gyorsan fejleszteni az ipart, ezért - mesterséges módon - védővámra van szükség. Magyarország számára különösen időszerűnek tűntek ezek a gondolatok, mivel Beöthy szerint hazánk éppen a megváltozott létviszonyok befolyása alatt áll. Az új kihívásokat nem észrevenni óriási veszéllyel jár, mert „lassan haladni egy pályán, melyet versenypályául vagyunk képesek felismerni, annyi, mint elveszteni a játékot.” Az államok közötti gazdasági - hatalmi természetű egyenlőtlenségek mellett Beöthy behatóan foglalkozik az egyének közötti társadalmi egyenlőtlenségek rendszerének egyik fontos területével a munkáskérdéssel. Megállapítja, hogy a szabad verseny elvét hirdető manchesteriánus iskola téved, amikor azt állítja, hogy „minden bajok csupán a szabadságnak elégtelen fokából erednének, s a versenynek, ha csak nem korlátozzák, természete az volna, hogy mindegyik fél nyertes lenne.” A szocialistáknak a szabad verseny árnyoldalaira, „setét” következményeire utaló kritikájával Beöthy egyetért és a darwini létért való küzdelem hatásai - az erősebb felülmaradása, a gyengébb elpusztulása - helyett az együttműködés fontosságát hangsúlyozza. A „Nemzetiét” meghozza számára az igazi tudományos elismerést. Keleti
