Új Dunatáj, 1999 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Kupa László: Beöthy Leó

14

Úi Dunatát • 1999. június

Listnek a védővámos gazdaságpolitikát igenlő munkáját. List is eljut addig a felismerésig, hogy a szabadvámos gazdaságpolitika elsősorban a gazdaságilag fejlett országok, így különösen Anglia számára előnyös, és a gazdaságilag fejletlenebbek számára kifejezetten hátrányos lehet, mert számukra a nemzetgazdaság kiépítését megnehezíti. Ezeknek az országoknak védővámos gazdaságpolitikát kell alkalmazniuk, hogy a nemzeti ipar fejlődését és védelmét elősegítsék. List műve óriási hatású volt a reformkori Magyarországon, de a tudományos irányultságú második, reformnemzedék szemében már erősen publicisztikai jellegűnek tűnt a korábbi alapmű. Tudományosabb jellegű, egzaktabb elméleti munkák iránt érdeklődtek és így találtak rá az amerikai Henry Carey közgazdaságtanára. Carey ugyanis kétségbevonta azt az elemzési módszert, amely a gazdasági jelenségeket egy „klasszikusnak” tekintett fejlődési modellhez viszonyítva kívánta vizsgálni. Ennek megfelelően Carey nem tartotta elfogadhatónak az egyetlen fejlődési modellben gondolkodó unilineáris koncepciókat sem. Álláspontja pedig a magyar viszonyokra alkalmazva azt jelentette, hogy Magyarországnak, mint „fejlődő országnak” nem kell az addig megismert fejlődési stádiumokon végigmenniük, hanem eltérő utat választva elkerülheti a kapitalista fejlődés nemkívánatos velejáróit, mint pl. a pauperizmust, a gazdasági válságokat, a falusi kultúra pusztulását stb. A tudomány célja tehát a jövő társadalmának optimális tervezése. A cél elérésének viszont elengedhetetlen előfeltétele a nemzet összes tagjának összefogása, a nemzeti szolidaritás megteremtése. Ezek a gondolatok már átvezetnek a Beöthyéket foglalkoztató másik nagy problémához a szociális kérdés megoldásához. Az amerikai társadalomtudós szerint a társadalomtudomány képes feltárni azokat a törvényeket, amelyek az egyéniség és a társulás közötti harmonikus viszony kialakítását biztosítják. Ezen a területen kiemelkedő fontossággal bír a szolidaritás és a társadalmi feszültségeket elkerülő társadalmi berendezkedés. A népek közötti egyenlőség biztosítéka pedig az egyenlő fejlődés lesz. Ezek a Beöthyék által is vallott nézetek erős kritikát váltottak ki a klasszikus liberalizmus hazai képviselői részéről, mert véleményük szerint a gazdasági szabadság, ha zökkenőkkel és áldozatokkal is képes megteremteni, az egyén és a társadalom közötti harmóniát.

Időközben Beöthyt tevékenysége elismeréseként osztálytanácsossá nevezték ki és beválasztották az Országos Statisztikai Tanácsba. 1871-ben a statisztikai osztály kivált a minisztériumból és létrejött az Országos Statisztikai Hivatal, Keleti Károly vezetésével. Keleti Beöthyt nevezte ki aligazgatóvá és fontos irányítási és szervezési feladatokat bízott rá. Beöthy szerkesztette a Hivatal kiadványait és számos összeállítást is közölt. Történettudományi kérdések is foglalkoztatják, 1873-