Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - SZEMLE - Szőts Zoltán: Pfeiffer János: Egyházaskozár története
nyos írás között néha váratlanul megállít bennünket egy-egy súlyosabb novella. Például a következő, megrázó történet. Havas tájban két hagymakupola A választott novella elemzésébe fogva, szívleljük meg az író tanácsát: „Fontos, hogy a címekre ügyeljünk... Előbb a cím, aztán a szöveg: ez a helyes használati mód.” Nos, akkor ízlelgessük csipetnyit a címet: Havas tájban két hagymakupola. Ez a fölirat elsőként hangulatával ragad meg, majd várakozással tölt el bennünket. (Megkockáztatjuk, hogy a magyar irodalom olyan szép címei sorába tartozik, mint a Ködképek a kedély láthatárán Kemény Zsigmondtól vagy a Pápai vizeken ne kalózkodj! Esterházy Pétertől.) Képzeletünkben a szavak az orosz táj méltóságteljes pompáját jelenítik meg, és kíváncsian vágunk neki a cím sugallta utazásnak. Hamar kiderül, hogy Örkény ezúttal is megtréfált bennünket. A kellemes utazás helyett egy kivégzés aktusával szembesülünk, a II. világháború idején, valahol az orosz fronton. Ha folyamatosan olvastuk a kötetet, akkor a téma nem új számunkra, hiszen a közismertebb és gyakran idézett In memóriám dr. K. H. G. című egypercesben már találkozhattunk a hóhér-áldozat viszony tömör parabolájával. A háború összesen nyolc egypercesben jelenik meg, a szóban forgó mű a Korképek ciklus nyitó darabja. Ugyanakkor ez az élmény az életműnek is - a Lágerek népétől a Tó tékán át a Pistiig - egyik fontos motívuma. Örkény egy helyütt ezt írja: „A szituáció létünk matematikája.” Valóban, minden szituációban szükségszerűen és matematikai érvényességgel bennfoglaltatik az emberi lét szerkezete: az egyes ember ugyanis vagy foglya vagy aktív-passzív alakítója a folytonosan újra meg újra kialakuló élethelyzeteknek. A „matematika” szó azonban természetesen metaforikusán értendő. A szituáció virtuális „képlete” az emberi viszonylatok hálózatát jelenti, amely azonban a valóságban és a műalkotásban egyaránt rejtve van, és mindkét esetben nekünk kell azt feltárnunk. Egyik esetben azért, hogy dönthessünk a magunk szerepéről az egyes élethelyzetekben, a művek lehetséges világát pedig szintén csak ezen a módon érthetjük meg. A vizsgált novella is egyetlen alaphelyzetre épül: egy Davidovka nevű 10
