Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - SZEMLE - Szőts Zoltán: Pfeiffer János: Egyházaskozár története
Szemle 103 Szőts Zoltán PFEIFFER JÁNOS: EGYHÁZASKOZÁR TÖRTÉNETE A SZERB FALU KELETKEZÉSÉTŐL A NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉIG. Szülőfalujának, a baranyai hegyháti településnek, a több mint hét évszázados múlttal rendelkező Egyházaskozár legmozgalmasabb utolsó 300 évének történetét írta meg és adta közre a szerző új könyvében. Egy évtizeddel korábban az evangélikus templom felszentelésének 200. évfordulójára jelent meg a szerző rövid falutörténete magyar és német nyelven. Hosszan tartó és alapos kutatómunka és forrásfeltárás eredménye az új kötet, amely már nem csak az evangélikus egyházközösség, hanem az egész falu históriája. A helyi lelkészi hivatal okmánytára, az önkormányzat irattára mellett a hidasi ev. lelkész! hivatal, a bikali r.k. plébánia irattárának dokumentumaira, a Baranya és Tolna megyei levéltárak, a Magyar Országos Levéltár az Evangélikus Egyházi Levéltár, tehát elsősorban hazai forrásgyűjtemények adataira támaszkodott, de a gerlingeni Schmidt- Tomka-hagyatékba is bepillanthatott. A 20. századi első ötven év kapcsán helyi adatközlők visszaemlékezéseire is épített. Minden monográfiaíró szerencséje, ha megyéjében olyan tudományos műhely működik, mint a Baranya Megyei Levéltár, amely az utóbbi évtizedekben a nemzetiségtörténeti tematikát a Baranyai Helytörténetírás sorozatában kiemelkedően kezelte. Ugyancsak kedvező tényező a megyei szakirodalom bősége mellett az is, hogy a szerzőnek tudós elődei (Guggenberger János, Fuchs János, Schmidt Gusztáv) is alapos munkát végeztek. Ez természetesen nem kisebbíti a szerző erőfeszítéseit, mert nem leíró, hanem analitikus-elemző adatgazdag, de mégis olvasmányos mű született, ami túlnő egy jellegzetes település múltjának feltárásán, a táj, sőt a térség újkori fejlődését körvonalazza. A helytörténetírás klasszikus megközelítése az, hogy mindig az országos összefüggésekbe ágyazottan szól a lakóhely életéről, ebben a könyvben ugyanakkor a korszellem és élő, hús-vér emberek jelennek meg az egyes fejezetekben. A Dél-Dunántúl és az ország felszabadítása a török uralom alól a kézikönyvek tömörségével megfogalmazott köztörténet az első fejezet. A Baranya és Tolna megye között lefolyt határvita gyökereit tárja fel levéltári forrásokra támaszkodva, hogyan került Baranyába Kozár és környéke. A mai Egyházaskozár közigazgatási területére eső elpusztult középkori falvak: Hille, Köveskút, Somoslak, Csókakő, Hosszúlak, Kis-Kozár, Kozári malom, Nagy-Kozár, Kozár történetét fejti meg a földrajzi nevek etimológája alapján a szerző.
