Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Dobos Gyula: "Életemet a hazának szentelem" Perczel Mór (1811-1899)
Dobos Gyula • Perczel Mór 35 vazati jog adását stb. szorgalmazta. Ehhez képest csak morzsák születtek: pl. az ősiség eltörlése helyett a nemesek hivatalviselési joga, birtokképessége. Az igazi nagy eredmény a magyar nyelv államnyelvként történő elismerése, az 1844.II.t.c. elfogadása volt. E tárgyban Perczel Mór háromszor kapott szót. A törvény megalkotását követően az országgyűlési ifjúság fáklyás, zenés felvonulással tisztelgett az ügyben legtöbbet tevő Szemere Bertalan Borsod és Perczel Mór Tolna vármegyei követ szállása előtt, így kívánták meghálálni az ügyben elmondott hazafias beszédüket. Hazatérve, amikor Bezerédj Istvánnal beterjesztették követi jelentésüket a megye szintén köszönetét fejezte ki képviselőinek magatartásáért, amelylyel „a törvények alkotásában hazafias buzgósággal és hűséggel vettek részt.” Perczel Mór az 1848-at megelőző időszakban az ellenzék egyik vezéregyéniségének számított. Ott van Pesten az ellenzéki kör ülésein. Amikor 1848 március 11- én Irinyi József a Pilvax kávéházban az ún. „közvélemény ” asztalánál javasolta a magyar nép kívánságainak jól körvonalazott pontokba foglalását: Vörösmarty Mihály, a magyar „stílus Örök mestere” és Fényes Elek közgazdász mellett a jelölt 3. személy Perczel Mór volt. A közösen megfogalmazott pontokat egy nappal később az ellenzéki kör ülésén már Irinyi bemutatta. Ott láthatjuk március 14-én az Ellenzéki kör által szervezett elnökség tagjai között, amikor a bécsi hajóval megérkezett a forradalom híre. A felgyorsult eseményekben hol itt, hol ott bukkant fel Perczel Mór. Március 17-én Komárom megye közgyűlésén fejtette ki a 12 pont fontosságát és szerzett egyhangú támogatottságot. Távollétében - Perczel Miklóssal együtt - Pécs városa tiszteletbeli polgárává választotta. Bonyhádon 23-án tartott népgyűlésen olvasták fel Mór levelét, amelyben a fővárosi eseményekről tudósított. Közben szinte minden jelentős fővárosi esemény résztvevője. Számos olyan javaslata elhangzott a vitákban, amelyben kisebbségben maradt: pl. ne kapjon a nemesség életfogytiglan választójogot, vagy Pest választmányából egy nemzeti konventet kell létrehozni, mert „az országgyűlés nem hű kifejezője a nemzetnek.” Az április 9-i Múzeum téri népgyűlésen a cári proklamációt olvasta fel és a honvédelem megszervezésének fontosságát szorgalmazta. Kiemelte, hogy a lengyel nép szabadságmozgalmát az orosz, osztrák és porosz erők verték le. „Vigyázzunk, hogy a külső támadás ismét készületlenül ne találjon bennünket, mint a XIII. században a tatárok és a XVI. században a törökök. ” Április közepétől a közcsendi bizottmány tagja, a hónap végétől belügyminiszteri osztályigazgató, majd június 12-től már Magyarország rendőrfőnöke. E kinevezésében nagy szerepe volt a húsvét előtti zsidóellenes, mesterlegényekből álló garázdálkodó csoportok nemzetőrséggel történő szétkergetésének. Számos politikus pl. Pulszky nemtetszését fejezte ki a nyugtalan vérű, harcias Perczel kinevezése miatt. Miután a népképviseleti országgyűlésre a bonyhádi kerület után a budai Víziváros is követének választotta, az előzőről lemondva csak a fővárosit tartotta meg.
