Új Dunatáj, 1998 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Bebesi György: A rendőrszocializmus
76 Új Dunatáj 1998. december narchia híveinek táborában tartsa őket. Az új vezető, L. Tyihomirov, szakított a tőkeellenes demagógiával, a gazdasági követelésekkel, és visszatérve a tisztán szlavofil értékekhez az önkényuralom, pravoszlávia, népiség monarchista szentháromsága jegyében kísérletet tett a munkások egyfajta „városban élő paraszti renddé” történő szervezésére.55 1 903-ban került a mozgalom vezetői közé G. Gapon pópa is, az Ohrana titkos ügynöke, aki szintén a faluról hozott vallásos érzület felerősítésével, a cár és a nép egyház általi egybeforrasztottsága gondolatának képviseletével kívánta a gyári munkástömegek figyelmét elemi napi gondjaikról elterelni.56 Gapon 1873-ban született egy Poltava környéki faluban, paraszti családban. Egyházi iskolába járt, tanárai tehetségesnek tartották és a szentpétervári szemináriumra küldték továbbtanulni. Szeminaristaként a városi gyűjtőfogházban vezetett lelki gyakorlatot, itt ismerkedett meg elítélt forradalmárokkal és nézeteikkel. Mivel fanatikus küldetéstudatú pappá vált, tisztelte más emberek fanatizmusát is. A forradalmárokat állandó kontroll alatt tartó Ohrana felfigyelt a pópára és beszervezte. Gapon fóbiájává vált, hogy saját értékeit - a vallást, a monarchia tiszteletét, az erkölcsi tartást - összekösse a munkások helyzetének javításával.57 Elképzeléseinek valóraváltására Zubatov bukása után nyílott lehetősége; az Ozerov által képviselt liberalizmus, és a Zubatov által engedélyezett ökonomizmus lekerült a napirendről, az új irányvonalat az Orosz Gyári Munkások Gyülekezete képviselte, amely Szentpétervárott alakult meg 1903-ban. Az új szervezetnek tagjai lettek többek között a Névai hajógyár, a Putyilov művek, a Viborgi kerületi öntöde, a Dohánygyár, a Vasziljevszkij-szigeti ipartelepek munkásai. Az alakuló gyűléseken az orosz hazafis ág és a pravoszláv erkölcsök erősítését, valamint a munka és életkörülmények javítását tűzték ki alapfeladatként. Ezenkívül a belépő munkások ígéreteket kaptak a szinte kivétel nélkül rendőrségi szolgálatban álló szervezőktől, hogy segítséghez jutnak a kultúra ápolásához, így pl. irodalmi esteket szerveznek a számukra, kórusokat állítanak fel a körükből, könyvtárakat hoznak létre, népiskolai tanfolyamokat indítanak, segélypénztárat alapítanak, teázókat, vegyeskereskedéseket nyitnak. Két feltétele volt ugyan a belépésnek: az orosz nemzetiség és az ortodox vallás, de ez ebben a körben természetesnek tűnt. A szervezet Kopejka címmel saját népújságot is megjelentetett, ennek szerkesztője az eszer Sztrojev volt, de lényegében Gapon pópa adta ki és ellenőrizte a lapot. A Gyülekezet sajátos szervezeti felépítési rendet követett: élén a Felelős Megbízottak Köre állt, ezt még az első gyülekezetek létrehozói választották. A megbízottak 12 tagú operatív irányítótestületet választottak maguk közül, amely hat értelmiségiből és hat egyházi személyből állt. (munkásszervezetről van szó! B. Gy.) A Megbízottak köre, illetve maga az egész Gyülekezet választotta az elnököt, erre a tisztségre Gapont jelölték, megbízatása három évre szólt. Az új szervezetnek, amely a kudarcot vallott zubatoviakat volt hivatott felváltani, 1904 áprilisára épült ki a teljes szervezeti struktúrája.58 Innentől kezdődően Péter-
