Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 3. szám - Tóthné Litovkina Anna - Nagy Janka Teodóra: Aki keres,az talál?

Tóthné Litovkina Anna - Nagy Janka Teodóra • Aki keres, az ... 65

ga rózsa”, „Árvácska”) és helynevek („Gibraltár” (2), „Mátra alján”, „Pest és környéke”, „USA”) továbbá az évszakmegjelölések („Tavasz” (3)) mindig önmagukon is túlmutató jelentéssel bírnak. A „Sárga rózsa” jeligét választó 27 éves lányról amellett, hogy romantikus és kedveli a természetet, e jelige alapján azt is feltételezhetjük, hogy szereti a könnyűzenét, a régi Illés-slágereket. A feladó nevét helyettesítő „Árvácska” szó a hirdető magányosságát hangsúlyozza, a „Tavasz” jeligés hirdetést beküldő 70 éves úr az érzelmektől megfiatalodását is várja.

Az irodalmi vagy zenei művek címeit jeligeként választók műveltségi kritériumok alapján szűkebbé, s egyben konkrétabbá is teszik a keresett személyek körét: az adott műalkotások kedvelői számára további értékes információkat adnak az elvárásokról („Édes mostoha”, „Téli rege”, „Pygmalion”, „Vonzások és választások”, „Varázsfuvola”). Hasonló a helyzet a horoszkópjukat jeligeként megadok („Skorpió”, „Vízöntő vagyok”, „Oroszlán”) esetében is: az azonos érdeklődési körűek számára implicite jóval több információt nyújtanak magukról (részletes karakterrajz, összeillő jegyek, stb.). Egyéniségük érzelmi meghatározottságáról vallanak, akik a szeretettel, a szerelemmel kapcsolatos, szentimentális jeligéket („Szeretet” (2), „A szerelem nagy betegség, de idősebb korban gyógyíthatlan”, „Szeretnék szeretni”, „Tavaszi szerelem”) vagy attitűdöket kifejező közmondásokat választanak („Próba szerencse”, „A szem a lélek tükre”, „Kos-próba szerencse”). Hasonló szerepe van a modernitás iránti vonzódásról, műveltségirányról tájékoztató idegen nyelvű jeligéknek („Lady”, „Lőve”, „Black”, „Times New Roman”, „Black and White”, „That’s all jazz”, „Fair Play”, „Golden Bridge”, „The walls fall down”). A szigorúan praktikus jeligék burkoltan a hirdetőt is jellemzik („Kocsi szükséges”, „Telefonszámot kérek”, „Fényképes levelek”), vagy kifejezetten csupán közvetlen információhordozók: „Nem dohányzom”, „Horgász”, „Nem telefonálok”). A felsoroltakhoz hasonló gazdag áttételes jelentéssel bírnak az itt és most önáló csoportba nem sorolt jeligék is („Napsugár”, „Az emlékezés itala”, „A vágy kortalan”, „írj, ha mersz”, „Kell, hogy legyen”, „Tenger”, „Kristály”, „Inga”).

Összegzés

Cikkünkben az Express újság egy számában megjelent 168 házassági és társkereső hirdetést vizsgáltunk meg kvantifikációs megközelítéssel. A kiválasztott minta semmi esetre sem tekinthető reprezentatívnak. További kutatást igényel más újságokban megjelent, a magyar társadalom reprezentatív mintájának vizsgálata, továbbá a 10, 20, 30 évvel ezelőtt hazánkban, illetve a külföldön megjelent hirdetésekkel való összevetés. Végül, de nem utolsó sorban érdekes lenne megtudni azt is, hogy az egyes hirdetési modellek milyen sikerekkel alkalmazhatók.

Modern társadalmunkban az apróhirdetések átveszik a házassági közvetítés, az „összeboronálás”, „tutyiztatás”, „kommendálás” funkcióját. A tradicionális kultú