Új Dunatáj, 1996 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 3. szám - Tóthné Litovkina Anna - Nagy Janka Teodóra: Aki keres,az talál?

66 Új Dunatáj 1996. szeptember rában a személyes közvetítő szerepe volt a jelentős, a városi kultúrában, az írásbeli­ség, sőt a tömegkommunikáció általánossá válásával került előtérbe a házassági hirdetés. A közvetítők helyett - ritka kivételtől eltekintve - maga a házasságra vagy társkeresésre elszánt férfi és nő veszi kezébe sorsát. Hirdetést ad fel, amelyben bizo­nyos klisék alkalmazásával kellőképpen személytelenül vagy általánosan fogal­mazhatja meg azt a kulturális modellt, amelyet kötelező érvénnyel követendőnek érez. A leggyakrabban alkalmazott cserélő típusú hirdetésekben sem jelenik meg közvetlenül a kibocsátó család, de közvetve, tradicionális modellként mindvégig jelen van, s meghatározza a követendő értékrendet is. Az elemzések során a párvá­lasztás értékrendjét meghatározó szempontokat vettük számba, amelyek közül a gazdasági viszonyok, a lakóhely, a fizikai, biológiai és esztétikai jellemzők mellett különösen fontos szerepük van a belső értékeknek, a morális tényezőknek. Háttér­be szorult viszont a vallási és nemzetiségi meghatározottság. Mindkét nem eseté­ben fontosak a belső tulajdonságok, különösen a vidámság, a pozitív szemlélet, s az apróhirdetések adatai szerint nem meghatározó az anyagi érték. A férfiak lénye­gesebbnek tekintik a külső értékeket, mint a nők, a nők viszont a kulturális értéke­ket hangsúlyozzák inkább elvárásaikban. Az értékvizsgálatok alapján egy inkább morális tulajdonságú, vonzó külsejű, kedves, vidám, gyermekszerető és család­centrikus asszonyideál rajzolódik ki. A férfi vidám, gyengéd, ha lehet káros szenve­délyektől mentes, családja számára biztos egzisztenciát nyújt. Bár változást jelent az egyes értékek nemenkénti értékelésének közeledése, a gazdasági, illetve családi, vallási, nemzetiségi tényezőkkel szemben a szubjektív tényezők, a moralitás, az esztétikai megítélés erősödése, mégis összességében a házassági hirdetések a múlt értékmodelljeit örökítik tovább. Aki keres, az talál? Aki feladja a hirdetést, valóban megtalálja az igazit? Próbál­kozni mindenesetre érdemes. FELHASZNÁLT IRODALOM Roland Barthes: Mythologies. 1957. Paris Alan Dundes: Advertising and Folklore. New York Folklore Quaterly 28. 1963. 143-151. Fejős Zoltán: A házassági hirdetések: példa a mai folklór mindennapjaira. In: Folklór és mindennapi élet. (Szerk.: Niedermüller Péter). 1981. 101-130. Bp. Helmut Herles: Sprichwort und Märchenmotive in der Werbung. Zeitschrift für Volkskunde 62. 1966. 67-80. Karl Veit Riedel: Werbung und Reklame als Volkskundliche Probleme. Beiträge zur Deutschen Volks­und Altertumskunde 10. 1966. 93-117. Tom E. Sullenberger: Ajax Meets the Jolly Green Giant. Some Observations on the Use ofFolklore and Myth in American Mass Marketing. Journal of American Folklore 87. 1974. 53-65. D. Szabó lászló: Századunk viccei. Bp. 1988. N. Varga György: Vicckosár. Bp. 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom