Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Laczkó András: Fodor András és Fonyód
LACZKÓ ANDRÁS Fodor András és Fonyód Takáts Gyula Fonyódon a Sándor utcában, majd a Rákóczi úton látta vendégül irodalmi és művészeti életünk sok kiemelkedő egyéniségét. A település irodalmi kapcsolatait illetően ugyanilyen fontos, az utóbbi időben meghatározó jelentőségű a Hunyadi utca 13. szám - Fodor András nyaralója. Agyökerekről a következőket írja: „Családom életében sorsszerűvé vált Fonyód mágneses húzóereje. Apám már a harmincas években gondolkodott az odaköltözésen, defélt, hogy méheinek a teljes gyűjtőkörből csak 180 foknyi szárazföld jutna. így hát tizennégy éves koromban lengyeltóti mézet vittem a Sándortelepre, a Hunyadi utcai házba, a választottamként már kilencéves korában kiszemelt kislányék hársfaárnyékos kertjébe. Véletlen volt, vagy törvényszerűség? Nővéremék is ebben, az akkor még szép füves Hunyadi utcában laktak. ” A vallomás mellé illeszthető egy fénykép 1944-ből. Ezen egy rövidnadrágos fiatalember szorongat egy verseskötetet. A felvétel a Hunyadi utcai kertben készült. Erre is utalás történt abban a levélben, amit 1982 nyarán írt Takáts Gyulához: „A Hunyadi utcát később -Az út című versemben - .sorsom tengelyének neveztem. Valóban, a pajtásokka l való szenvedélyes azonosulások és választások közt ott váltam korán-érő felnőtté. Láttam a Kertmozi minden előadását. Bejáratos lettem Gallé Cornélia, az irodalombarát patikusnő könyvtárába. Bár 1942-től tanítványod voltam, 1944-ben, a civiléletben mégő kötött össze bennünket. Tőle kaptam kölcsönbe többek között Kodolányi, Tamási, Giono, Tóth Árpád és Illyés Gyula könyveit. Nála láttam Dallos Sándort, később ott a színes-ablakos verandán ismertem meg Egry Józsefet, Tatay Sándort, Tőle, Cornéliától hallottam, 1944-ben, hogy regényed jelenik meg a Magyar Élet Kiadónál. Te viszont ezekből a sorokból értesülhetsz arról, hogy ugyanakkor én is leveleztem már Püski Sándorral, rendeltem a kiadványaiból. Merthogy afonyódi Reiser Antal (hajdan ugyancsak tanítványod a kaposi gimnáziumban, híresfutballista, majd jogász) nem kis meglepetésemre a népi írók szellemében - Németh László, Veres Péter, Kovács Imre, Kodály és Muharay Elemér tanításait közvetítve - szervezte a fonyódi ifjúságot. Az iskolában, majd június 8-án a Sirály Szálló éttermében, magunk építette színpadon egész estét betöltő műsort is adtunk. Szavaltam, játszottam, énekeltem, drámai jelenetet is írtam. (Kézirata elkallódott.) Kevesen tudják, hogy a mindössze huszonöt évet élt Reiser Antal álma volt eredetileg a mára szépen megvalósult, természet kijelölte fonyódi stadion. ” A költő így nem csupán nyári lakója a településnek; lírai alkotásokkal is hitelesíti, amit Fonyódról levélben, vallomásban elmondott. A versek világához is kulcs sok-sok fonyódi esemény... Egyik jegyzetében Fodor megerősíti azt a sokat idézett kijelentést, miszerint az ember életének első tíz évében szerzi meg a leglényegesebb, egész életére kiható élményeket. Ezt írta: „Ha későbbi küzdelmek, célok magvát, eredetét keresem, ott látom magam... Pusztaberény hepehupás, gazlepte csordaútján. Viszem a sürgönyt a kastélyba, s közben érzem a párás ormú balatoni hegyek hívását. Valahol ott kezdődött bennem az elszánás, hogy csak azért is a messzi szépség, az emberség, az igazságtevő hősiesség példáit kövessem ” (A hazai táj igézete). A, férfikor nyarában ”, amikor egyre szaporodó fizikai és lelki veszteségek miatt újra és újra leltárt kell készítenie, emlékezetéből mind többször bukkan elő a múlt, a tovatűnt gyermekévek világa, s szándéka „ visszaszállni az ifjúságfájdalmas mézcelláira ”, szeretne kiszabadulni a jelen idő fogságából, hogy ismét birtokba vehesse a már csak emlékekben élőt. 55
