Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Simon Károly: Kérelem - panasz - pör - egy kisparaszti családi levéltár jeles lapjairól
Jegyzet:- Baranyó I. József 1910. január 10-én keltezett válaszlevele a pörben másodfokon hozott alispáni ítélet kapcsán felidézi újra az ügy körülményeit, a vizsgálat fonákságát, egyáltalán: az ügyben vélt igazságát alátámasztó érveit Mint több perében, itt is irigységre, rosszindulatra, Kelemen szomszéd és a segédjegyző praktikájára utal;- a befejezést jelentő három soros bekezdésben, amelyben megköszöni az Alispán úrnak szívességét, „ hogy a reám szabott nagy tehert meg könnyítette a miértis áldja meg a jó Isten ”, úgy tűnik, a maga részéről most már ezzel a „könnyített”ítélettel végleg lezártnak tartja a „Döglött Tehén port”;- ez a „ /íéza'óá/ca/ ” bevezetett és a Jó Isten áldását” kérve végzett köszöneté B. I. Józsefnek pedig azt az alispáni igazságérzetet és jóindulatot üdvözölte pőrében, amelyik az első fokon, az igali főszolgabíró 1909. június 9-én 85/1909 számú ítéletében hozott „15 nap alatt külömbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 100 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 5 napi önköltségű elzárásra, azonkívül a hozott ítéletben megnevezett tanúk részére megállapított 16 kor. fuvar és 16 kor. napidíj, összesen 32 korona megfizetésében marasztalom, ki tartozik ezen díjakat - fellebezés esetén is - 8 nap alatt külömbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni”helyett csak 40 korona pénzbüntetésre ítélte azzal, „hogy a pénzbüntetést behajthatatlanság esetén egy napi elzárásra változtatandó 5 koronára, szállítom le az általa különben is szenvedett kárra tekintettel”;- végül is az alispáni Ítélet hátlapján az attalai jegyző feljegyzéséből azt tudhatja meg az utókor, hogy Baranyó I. József természetesen a kedvezőbb lehetőséget választva a kiszabott büntetés behajthatatlanságával járó egy napi elzárásnak 5 koronás ellenértékét fizette csak be az attalai jegyzőség pénztárába. * „A parasztság egész alkata igen sok vonatkozásban éppen abban különbözött más társadalmi osztályétól, ahogyan és amilyen mértékben elfogadta és erősen korlátok közé szorított életformájába illesztette az új elemeket. Ezt a Marx-i tételt igazolják Baranyó I. József kapospulai .földes gazda ” szabad földjével járó szabad gazdálkodásának - egyáltalán: viszonylagos szabadságának - életkörülményeibe, életformájába illesztett, épített olyan elemei is, mint kisparaszti családi levéltárának kérelmei, panaszai, pőréi. A „sui generis" parasztiratok így üzenhetnek nekünk: a mának. 20
