Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 4. szám - Simon Károly: Kérelem - panasz - pör - egy kisparaszti családi levéltár jeles lapjairól
si kuszaság és a helyesírási hibák egymásratorlódása nem veszi el, inkább erősíti a panaszlevél őszinte életszerűségét, fontos szociográfiai és néprajzi üzenetét. PÖR Apor tizenhat (!) ügyiratát Baranyó I. József egy fréz-színű még hajtogatós s cukorspárgával átkötözött kopertában „irattározta Akoperta 1910. jan. 9-i postai keltezéssel szállítóttá igali főszolgabírói másolatban Somogy vármegye alispánjának 28576/1909. sz. alatti másodfokú ítéletét a címzetthez. Baranyó I. József kezenyomát - tulajdonképpen pőrének alakulására figyelő gondosságát - „Döglött Tehén pör” fólirattal is őrzi a boríték, amely emlékeztető föliratot jól megnyálazott s vastagon fogó tintaceruzával vésett a papírra. A port B. I. József majd egy esztendővel előtte (1909. március 24-én) elhullott tehene okozta. Kelemen György szomszédjának okot az adott a pörösködés megindítására, hogy a „nehéz borjúzás által, borjútartó rongyulás következtében elmúlt Vörös tarka 3. éves Tehén ” hulláját Baranyó I. József bár kivitte a „községi dögtérre elásás czéljából, de a helyett, hogy elásta volna - csakhogy magának a fáradságos munkát megkímélje - a nagyberki-kapospulai törvényhatósági úton nem messze dolgozó Kálóczi István gombosi illetőségű földmunka vállalkozó (kubikus) kapospulai lakos kutyái részére húst kért, ki a hulla fele részét, továbbá egy ismeretlen nevű czigány a hulla másikrészét elvitte. Kálóczi kutyái a csontokat a községben széthordták... Minek következménye az lön, hogy Kálóczi a húst kutyái részére felhasználta és undort gerjesztő csontrészek a szomszédos Kelemen György udvarára kutyák által szerte-széjjel hordanak; tehát a kihágás fő tényezője és okozója Baranyó József volt. ” Az igalai járási főszolgabíró 1909. június 10-én hozott 85/190 számú elsőfokú ítéletének fenti indoklásából kitűnik: a magyar falvakban oly gyakori és tipikusan Arany János-i Fülemileperről volt szó az alperes Baranyó I. József és Kelemen György felperes pulai szomszédok esetében is. (Különben Baranyó József és Kelemen György szomszéd gazdák között több hasonló jellegű per anyagát őrizte meg a Baranyó-féle családi irattár.) Számunkra most nem a pör jogi lefolyása, az ítélet igazság-vizsgálata, nem is a hosszan elhúzódó ügy kanyargóinak bogozása az érdekes. Három iratot emelünk ki és mutatunk be a tizenhatból: az Állatorvosi, a Községi elöljárósági bizonyítványt és az alperes Baranyó I. Józsefnek a vármegyei alispánhoz írott levelét, melyben tudomásul veszi annak a port végleg lezáró másodfokú ítéletét. Állatorvosi bizonyítvány Alolírott állatorvos által bizonyíttatik, hogy Baranyó József Pulai lakos, egy Tehenet mely tulajdonát képező, és nálam bemutatván. Mely Tehén Vörös tarka 3. éves. Márczius 24-dikén lettem a Tehénből hivatva a Tehenet alaposan megvizsgálva és ászt találtam hogy a Tehén nehéz borjúzás által, borjútartó rongyulás következtében szenved, és ászt a tanácsot adván, vágasság le a Tehenet. De ők a Tehenet le nem vágaták, így a Tehén ebben a betegségben elmúlt.Kelt Dombóvár 09. Singer Mátyás állatorvos. Jegyzet:- Singer Mátyás dombóvári állatorvos 1 koronás illetékbélyeggel ellátott 1909-es igazoló feljegyzése nemcsak a három éves vörös tarka tehén elhullása okának, de bizonyítványa a vidéki állatorvosi szakma századelős színvonalának is; 18
