Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 3. szám - Tandori Dezső: Újabb költészetünk kezdeményei és hagyományai Szép Ernőnél

Csodálatos című versében ilyesmit sorol, szinte a világirodalom későbbi, ötveneshatvanas évekbeli költészeti vívmányait hódítva már magáévá, miénkké: hogy életben van, ez a csodálatos, és sorolja, miért, mert háború volt, s nem találta őt, járvány ki nem söpörte, földrengés el nem süllyesztette, óceán be nem kapta, látjuk, az élet legalapvetőbb dolgaival ér rá foglalkozni csak, semmi mímelt vagy mívelt dologgal nem, és mégis annyi 'invenciója van, eszköztára oly kimeríthetetlen, akkora gonddal - s mintegy mellékesen így - adagolja súlyait, gyógyszereit és „mérgeit”, szépségeit és fanyarságait, elemi költői erőit, hogy még ez a két sor is, melyet a Csodálatos-vers végéről idézek, regényírói többlettartalommal telítődik, minden kopárságában gyönyörű: „Se szivem még meg nem szakadt / Se jobb kezem nem lőtt agyon.” Az igazi anakreoni dalok sorába illeszkedik, kor-elemeitől eltekintve akár hellászi kövön is lelhettük volna.

7

Lelhettük volna, mondom, abbahagyva itt egy időre megint e nagy költőnk ébresztését, vagyis a magunkét, mert valahogy nem akarjuk meglelni őt. Pedig nem a részletek költője, nem önmaga kiemelkedő helyeivel nagy író, nem átlagszintjét feledve tudnánk csak „panteonba” helyezni. Nem is oda való. Mégis! Bár meg kell hagynunk őt titkos gazdagítónknak, szabad rablásunk örök területének, nem parkosítható természetvédelmi vidéknek, mégis, alaposabban kellene ismernünk. Szinte kívülröl-belülről. Talán épp végletessége nem engedi a domesztikálását. Mennyi minden vált szenzációvá nélküle, holott nála megvolt, ott volt, az ő öröksége volt a további alakulás. Minek idézzek tőle puszta sorokat, ilyeneket: „Fogaid márvány sírkövecskék..Vagy: „Légy tiszta, hős légy, légy erős, / Holtrészeg légy, légy eszelős, / A Földre felhőkből tekints, / Te légy az isten, hogyha nincs.” József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László, Juhász Ferenc, Vas István, Pilinszky János és még ki mindenki, mind a rokonai így vagy amúgy; nekem fölösleges a saját szerény említődésem, mit köszönhetek Neki máris. Neki is ugyanaz már a fizetség. Irodalmi tudatunk, önbecsülésünk mikéntje, saját megismerő és értékelő tisztázottságunk okán szinte kénem, figyeljenek erre a nagy költőre. Századunk egyik legigazabb - s magyar! - hangja. Géniusz. Törtségében csupa kezdemény, ígéreteiben hagyomány.

42