Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Drescher J. Attila: Zrínyivel Itáliában - Király Erzsébet és Kovács Sándor Iván tanulmánykötetéről
az újmértelm-ezóst és újabb források kiderítését is megkönnyítik. Király Erzsébettel írott kötete most egyértelműen olasz forrásokat faggat, s Tasso korántem az egyetlen kiindulási szempont számukra; más itáliai poétáik is terítékre kerülnek a szálak felfejtése során, jelesül a szonettköltő Petrarca és a Zrínyire sok vonatkozásban serkentőleg ható Marino. Az idő- és térbeli keretek itt sem tették lehetővé, a teljes feldolgozást, ezért jobbára a csomópontok megragadásai, a domináns jegyek elemzése marad megoldási esélynek - a minták esetében is. Ezért Petrarcának a Zrínyi-versek sorrendjében és a verseskönyv szerkezeti koncepciójában érvényesülő erős hatását vizsgálják legfőképp, tehát azt is, hogy Zrínyi könyvtárának összetétele mennyiben tükrözi kötődéseit, a feltételezhető olvasmányélmények mekkora hatással vannak a magyar főúrra és költőre, Nos, Zrínyi gazdag Petrarca-kollekciója erélyes bizonyíték, a szerzők meg is jegyzik: „Ennyi kötettel csak Marino kap képviseletet könyvtárában” A kutatási eljárás módszertani oldalát gazdagító felsimerés - a vizsgált személy házikönyvtárának kötetei nemcsak az emberre, hanem az alkotó vonzalmaira és az őt ért hatásokra is fényt derítenek - más diszciplinákat is megtermékenyíthet. Nyilván nem új a szerzők számára, amit most említünk: Zrínyivel látványosan bizonyított tény, hogy egyetlen könyvtár vizsgálata milyen elmemozdító tanulságokkal járhat, miként az is, hogy mennyire el kell vonatkoztatnia a kutatónak a maga életével ‘kapcsolatos megszok ás októl, azaz: -nem szabad mai fejjel gondolkodnia.; e beleképzelléis-es játék rettentően komoly esélyeket csillant fel számára, hisz egy 17. századi főúrnak mi sem természetesebb, mint kedvelt tartózkodási helyeinek szellemi berendezése is! Tehát: a könyveik, amiknek itt is, ott is szentélyt alakít ki, miként Zrínyi is. Aztán iskolás példaként említhető a megközelítés kétféle módozata: az elindulás irányának kettőssége. Lehet, hogy néhány helyes prekonoepoió fölállítása út már a végső bizonyossághoz, konkrétan a könyvtár ezek szerinti átbúvárlása során. De lehet(ett) fordítva is: éppen a téka átböngészése hoz(ott) olyan új rádöbbenések-et, váratlan szempontokat, ellenőrizendő megsejtés eket, melyeket esetleg az életmű ismételt áttanulmányozása igazol végérvényesen, netán porba dönt. A Király-Kovács szerzőpáros a célként megjelölt olasz kapcsolatok vizsgálatakor sem ragad le csupán a XVI-XVII. századi olasz szellemi-irodalmi viszony oknál. Teljesebb világkép megrajzolására törekednek, így az adekvát művelődéstörténeti közeg mellett ama hétköznapi valóságot is megidézik, melyben Zrínyi küldetésének teljesítésére indult. A rekonstrukciós -eljárás során mindazt fókuszba gyűjtik, ami a megidézett kor személyiségeinek feljegyzéseiből érdemleges adatként ránk maradt, a tárgyi részletektől a szellemi szféráig, pl. a Róma kínálta csodákkal, épületekkel Zrínyi útikönyve kapcsán ugyancsak foglalkoznak. A módszer jellegéből fakad, hogy a tanulmányok zömében az új adalékok hozzákeverése sorján (vagy előtt) kibontják a már - mások által - kiderített forrás-elemekből összeálló képet. így a Magyarok Kómában Janus Pannoniustól Zrínyi Miklósig című már feliratában is tételezi a kutató előd, Riedl Frigyes esszéjét, mely műfajánál fogva -sem lehetett teljességre törő. Janus mester után - igen szolid kitérőkön át - Adynál lelünk csak valamiféle Róma-szintézis-re, sugallják a szerzők, s erre még visszatérünk. Közben szerzetesek és történetírók jeleznek élményt. Sza-lárd-i Jánois Siralmas magyar krónikája különösen tanulságos versrészletet tartalmaz az aktuális Róma-élményről, megéri az idézést: „Kóma téged megláttalak, Életedben próbáltalak, Hiányosnak találtalak, Hogy láttalak, otthagytalak. Mert tebenned aki lakik, Az jó útról eltávozik, Szent életről csuszamodik, Ördög tőreibe esik.” Ez az elutasító gesztus nem példa -nélküli, és többnyire felekezeti elfogultság az oka (Bornemisszánál is; de nem- Zrínyinél, s m-os-t -nem -elutasításra, hanem -lelkes befogadásra gondolunk, de az is minden felekezeti -előítélet nélküli). Szenei Molnár viszont a Janus világias látásmódját követi, majd pedig tudós orvosok tárgyilagosnak ható leírásai örökítik meg Róma értékeit és religiös -szokásait. A lényeg mégiscsak Pázmány - Zrínyi n-evelőej - és a későbbi eposzíró időben eltérő itáliai látogatásának jegyzőkönyve, ama jelentős különbséggel, hogy -amíg a -tekintélyes kardinális útja merő protokoll és pompa — a politikai célzatosság jegyében, addig Zrínyié klasszikus és modern értelemben egyaránt hasznos tanulmányút: az intenzív ismerkedés lehetősége. Az útra készülődés sem akármilyen a költő -esetében: a kor divatos útikönyvei a iszell-em-i nagyságok könyvtáraiban megtalálhatók, Zrínyiét részletesen hozza a tanulmánykötet (s már itt -megjegyezzük: mintha csak regé-nyfejezeteket olvasnánk, úgy kapcsolódnak egymásba a látszólag független -tanulmányok, a külön-ikülön született esszékből így lesz a tudatos szerkesztés által egységes kompozíciójú tanulmányregény) ; eközben a szerzőknek arra is van érkezésük, hogy érdekfeszítő, mondhatni pikáns 64
