Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 2. szám - Andorka Rudolf - Balázs Kovács Sándor: A háztartások jellemzőinek és azok változásának vagyoni rétegek szerinti különbségei Sárpilisen (1792-1804)

szont csekély volt és kevéssé lehetett kiterjeszteni. Ebben a helyzetben a falu lakosságának kisebb része, elsősorban a szegényebbek, az elvándorlást választották, a gazdaságilag erősebb háztartásokban viszont megnőtt a taglétszám, elsősorban annak következtében, hogy a megházasodó gyermekek egy része a szülői háztartásban maradt. A nagyon megnőtt háztartások egy része idővel részekre osztódott.

A háztartásnövekedés és -osztódás rétegenként, a háztartások gazdasági erejétől függőién némileg eltérő mintát követett. A gazdaságilag legerősebb háztartások arra törekedtek, hogy mindig legyen bennük legalább két felnőtt férfi, tehát többnyire két vagy több családmag. A közepes gazdasági erejűek között lényegesen több volt az egy Családmagból álló háztartás, bár ezek is sok ecetben befogadták megházasodó gyermekeiket. A legszegényebbek között nem fordult elő több családmagos háztartás és egy esetben sem voltak képesek házas gyermekeiket a szülőkhöz fogadni.

A háztartások átlagos nagysága azonban nyilvánvalóan nem növekedhetett bizonyos határokon tói, nem lehetett egy háztartásban egyre nagyobb számú családmagot együtt-tartani. A háztartások osztódásának viszont az elszegényedéstől való félelem szabott határt. így a sárpilisi családoknak egyre nagyobb része és egyre nagyobb mértékben születéskorlátozáshoz folyamodott. A születéskorlátozás a gazdaságilag gyengébb háztartásokban jelentkezett először, hamar elterjedt azonban az (egész népességben. Elsősorban attól függően folyamodtak születéskorlátozáshoz, hogy hány olyan nagyobb gyermeke volt már a családnak, aki remélhetően megérte a felnőttkort.

Sárpilis adatforrásainak igen részletes vizsgálata megmutatta tehát, hogy a háztartások növekedése és bonyolultabbá válása, amely az 1800 körül évtizedekben Magyarország jelentős részén megfigyelhető volt, valamint a születéskorlátozás kezdete és elterjedése, amelyet a Dél-Dunántúl más részein is kimutattak ebben az időben, hogyan történt e sárközi községben. Más falvak hasonló vizsgálata alapján lehetne arra következtetni, hogy ezek a változások mennyire általánosíthatók az ország egészére vagy kisebb-nagyobb tájegységeire.

62