Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 2. szám - Andorka Rudolf - Balázs Kovács Sándor: A háztartások jellemzőinek és azok változásának vagyoni rétegek szerinti különbségei Sárpilisen (1792-1804)
1792. OO O-u Az összes háztartások száma 85 IOO Az összes háztartásokban összeírtak száma 458 555 A háztartások átlagos nagysága 5-39 5,55 Nagyon eltérő tendenciákat figyelhetünk meg azonban egyrészről a zsellérként és nem-református valláséként összeírt háztartásoknál és a 1 református birtokos paraszt háztartásoknál: 1792. OO O Zsellér és nem-református háztartások száma 11 23 Zsellér és nem-református háztartásokban összeírtak száma 27 40 Zsellér és nem-református háztartások átlagos nagysága 1,81 1,74 Református birtokos paraszt háztartások száma 74 77 Református birtokos paraszt háztartásokban összeírtak száma 431 515 Református birtokos paraszt háztartásokban átlagos nagysága 5,82 6,69 Tehát a zsellér és nem-református (feltehetően majdnem kivétel nélkül szintén nem a falu birtokos parasztságához tartozó) háztartások száma lényegesen megnőtt, de átlagos nagyságuk változatlanul igen alacsony maradt. Ezzel szemben a református birtokos paraszt háztartásoknak a száma, amelyek a falu népességének állandó törzsét alkották, alig nőtt, a háztartások átlagos taglétszáma mégis igen erősen emelkedett. A háztartások szerkezetének vizsgálatánál a Laslett által ajánlott tipológiát alkalmaztuk. A tipológia a családmag fogalmából indul ki. Családínagnak nevezzük i. a házaspárt, 2. a házaspárt gyermekkel, 3. egy szülőt nem-házas gyermekével. A kutatók a fő háztartástípusokat különböztetik meg: 1. Egyedül élő személy. 2. Több személy, akik nem alkotnak családmagot. (Ilyen nem volt Sárpilisen.) 3. Egy családmagból álló háztartás. 4. Egy családmagból és külön családmagot nem alkotó rokonokból álló háztartás. 5. Több családmagból álló háztartás. A fő típusokon belül altípusokra választják szét a háztartásokat a családmag fajtája, a családmag és a rokonok viszonya, valamint a családmagok viszonya alapján. A tömörség kedvéért az 1-3. típusokat egyszerű háztartásoknak, a 4-5. típusokat bonyolult háztartásoknak nevezzük. A sárpilisi háztartásoknak 1792-ben egyharmada, 1804-ben közel fele volt bonyolult összetételű. Ismét nagyon határozott a különbség a református birtokos parasztok, valamint a zsellérek és nem-reformátusok között. Az egyedül élők mind zsellérek vagy nem-reformátusok voltak. Kérdéses, hogy egyáltalán indokolt-e őket külön háztartásoknak tekinteni, mert egyrészük feltehetően az élelmet másik háztartástól, valamelyik birtokos paraszttól kapta, házában is lakott. Az 1804. évi összeírás fel is tünteti, hogy melyik házatlan zsellér milyen házszám alatt élő házas zsellér vagy telkes jobbágy portáján élt. Ezzel szemben nem volt közöttük többosailádmagos háztartás és csak egyetlen háztartásban élt a családmagon kívüli rokon személy. 54
