Dunatáj, 1984 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1984 / 1. szám - Fried István: Babits Mihály - összehasonlító szempontból

FRIED ISTVÁN

Babits Mihály — összehasonlító szempontból

Babits európai irodalomtörténetét lapozgatva, feltűnik, hogy a Lajtán túli nemzetek, népek irodalmából lényegében csupán az orosz költők, írók, Puskintól Gorkijig, kaptak helyet, a világszerte sikeres, a Quo vadisért Nobel-díjat kapó Sienkiewicz mellékmondatban szerepel, Mickiewiczről az jut eszébe, hogy „vérbeli romantikus” (s ez nem feltétlenül dicséret Babits szótárában), és tanított a College de France-on. Jan Hus nem a cseh, hanem a latin írók között található (igaz, Janus Pannonius is), egyébként Hús nem több Babits számára „fanatikus eretnek”Fordításai között Jovan Ducic két versét leltük, mint „kelet-középeurópai” érdeklődésének bizonyítékát, jóllehet, Kosztolányi Dezső fordításantológiáiban orosz, cseh, lengyel költőkre bukkanhatott (Juhász Gyula is fordított cseh költőtől). Kosztolányi később szerb költők verseit is tolmácsolta.

Ugyanakkor a horvát, a szerb, a szlovák, a román és a cseh irodalomnak két világháború közötti szakaszában, és részben azután is, viszonylag keveset fordul elő Babits Mihály neve, viszonylag ritkán fordítottak tőle. Tevékenységét, magatartását nem lobogtatta meg zászlóul egyetlen szomszéd népi írástudó sem, mint például Adyét, közéleti szerepe í^ern keltett rokon hullámokat, mint például Kosztolányié; és csak elvétve emlegették. Jellemző tény, hogy Miroslav Krleza, aki pedig érzékenyen reagált a magyar politikai és szellemi élet rezdüléseire, szinte tudomást sem1 yett Babits Mihály költészetéről, ötkötetes naplója, a Davni dani (Múlt napok) egy helyén van szó Babitsról, egy Kosztolányi-idézetben (Krleza egyébként hatásos jelenetben örökítette meg találkozását Kosztolányival).

Mintha Ady Endre magyar jakobinus-magatartása, költészetének sugárzó ereje egyben a magyar irodalom kelet-közép-európai recepciójában alig engedett volna más tendenciát érvényesülni. Emil Boleslav Lukác viszonylag korán megismerte Babits líráját. 1917-ben a Selmecbányái gimnáziumban az önképzőkörben csendült föl a Húsvét előtt. Lukác ugyancsak korán (1916-ban) kezdte forgatni Elek Artúr antológiáját (Üja'bb magyar költők 1890-1910. Bp. 1911.), ezáltal ismerkedett meg a mod/ern magyar lírával, és ő is, mint oly sokan mások a szlovák irodalomban, Ady hatása alá került. Olyannyira, hogy doktori disszertációját is Adyról írta. Kezdeti Ady-tanulmányaihoz Babits Mihály Gondolat és írás c. kötetének megismerése segítette, disszertációja lábjegyzeteiben ott leljük Babits

9