Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 3. szám - Bodri Ferenc: Babits Mihály az esztergomi Balassa Társaságban
BODRI FERENC: Babits Mihály az esztergomi Balassa Társaságban Egy „esztergomi irodalmi kör” alakításának igényét először dr. Réthei Fűkkel Marián bencés tanár, a kitűnő etnográfus vetette fel 1915-ban (a városban Adyról - 1910 - először ő tartott előadást!), de a „történelmi tényezők” az ötlet megvalósulását erősen hátráltatták. A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság végül és valójában 1926. április 15-én megalakult, mint erről a Társaság történetét feldolgozó dr. Bárdos István gazdag krónikájából (Esztergom Evlapjai - 1981) értesülhetünk. Az alakuló gyűlésen jelen levő irodalom- és műbarátok 12 „tiszteletbeli tagot” választottak „koszorúnak”, a helyi tanárok és más értelmiségiek már ekkor becsülték ennyire Babits Mihályt, vele másokat. A nyarait 1923 óta kisebb-nagyobb rendszerességgel Esztergomban töltő Babits bizonnyal szívesen fogadta a megtiszteltetést, bár jelenléteit a „társasági életben” erősen hátráltatta, hogy a nyári hónapokban - amikor ő többnyire a „város fölött” tartózkodott - az érdemi munka szünetelt. „Helyi pártfogóitól”, a Társaság alelnökétől, Einczinger Ferenctöl és Rosta József tanártól értesülhetett az esztergomi művelődés és irodalmi élet eseményeiről, de aligha vett részt a helyi források tanúsága szerint az 1926/27-es évadok irodalmi estjein. Császár Elemér és mások konzervatív szellemű előadásai, a helyiek többnyire provinciális irodalmi bemutatkozásai aligha vonzották ide, ez az időszak amúgy is „kemény esztendeje”: a Halálfiait írja, majd átírja, kiadásra készíti elő előbb a Versek igoz-igij (az első gyűjteményes!), majd Az istenek halnak, az ember él című kötetét (1929), az „esztergomi termés” ismert darabjai mindkettőben megtalálhatók. 1927 „forró időszak” egyben: januárban kezdődik a Baumgarten-alapítvány ügye, követi a negyedszázados költői jubileum, közben polémiája Ignotusszal az „irodáim! indiszkrécióról”, Berzeviczy Alberttal „a kettészakadt irodalom” körül. Emellett a felújult harc Adyért, előadásai sokfelé, így december 27-én a debreceni Ady Társaság megalakulásakor. Igaz, 1927 lesz egyben a száműzött és honoráriumaiból élő tanár első gondok nélküli esztendeje. Mindezt az alapítvány biztosítja, áldatlan viták és támadások színezik utóbb. Babits ekkori ügyei és háborúi nem kevés gyanút fonhattak a vallásosan konzervatív Esztergomiban a „tiszteletbeli tag” köré, bár teljesen még Féja Géza tetszését sémi nyerhette el. Féjának pedig a szelídebb Bányai Kornél társaságá-72
