Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Zrínyi ekhós verse
48 Nemcsak azért tekintem rímtelcnnek, mert a 38 rímpár csak az első sor nélkül szabályos, hanem azért is, mert a bécsi kiadás seövegközlése mellett döntő Négyesyvel szemben a Syrern-kódex adja a pontosabb alakot a harmadik sorban: illatokat helyett tehát a kézirati illatokot a helyes; így tiszta a rím. 49 Herczeg Gyula összefoglalása nyomán: Világirodalmi Lexikon. Főszerk. Király István. II. köt. Bp. 1972. 46. Csokonai Vitéz Mihály az ódával szembeállítva így határozza meg a canzonettát: „Mikor pedig érzéseink lágyabbak; a »tárgy vagy osekélyebb (vagy előttünk csekélyebb) oldaláról vevődik fel; s ennélfogva énekünk is és előadásunk módja könnyebb és halkabban folyó, ekkor az óda erejét és magosságát el nem érjük, és amit készítünk, annak neve nálunk dal, az idegeneknél Lied, song, chanson, canzone vagy canzonetta.” Csokonai Vitéz Mihály Minden munkája. II. köt. Kiad. Varga Balázs. Bp. 1973. 205. 50 Vö. W. Th. Elwert: Versificazione italiana dalle origini ai nostri giorni. Firenze, 1973. §. 104-105: La canzonetta. 51 Csokonai: I. m. I. köt. 908. 52 Vö. Sántay Mária: Zrínyi és Marino. Bp. 1915. 10. Horváth Iván - Kovács Katalin - Szigeti Csaba 1981-ben 'készült sajtó alatt lévő dolgozata magyar verstörténeti megközelítésben foglalkozott A vadász és Echo ,,nófca”-betétjcvdl, általában Zrínyi nem rímelő (x-es) soraival. Az x-es sorok megjelenését kizárólag a „a Balassi-istrófa kisebb egységekre tagolásával és a kisebb egységek tételével” magyarázzák. A vadász és Echo 5. strófáját (az első ,,-nóta”-betétből) arra idézik példaként, hogy Zrínyi grafikailag még egybe szedette a Balassi-strófa „kilenc sorát, de a periódusok rímtelenségével már jelezte különálló egység-mívoltukat”. Zrínyi x-es sorainak a Balassi-strófa alakulásához is közük van (lásd erről majd az epigrammákról szóló IX. fejezetet), de nem magyarázhatók meg a vizsgált olasz példák tudatos követése nélkül. A can zonetta-f ormában gondolkodó Zrínyi éppen hogy egybezáródó 9 soros strófákat akart írni, a rímtelenséggel tehát nem a 3 soros egységek különálló voltát jelezte: olyan rímiképletet alkalmazott, amelyben a 3., a 6. és a 9. sor rímtelen. Van ennek tipográfiai bizonyítéka is. A vadász és Echo 'két szabálytalan Balassi-strófájában csak az első sor indul „kikezdéssel”, de ez egyszerűen a strófakezdést mutatja. A többi sor (a 3. srófa kivételével - de ez Zrínyi vagy a másoló ingadozó következetlensége lehet) az egybetartozás jeleként egységesen balra zárt. A Syrena-kódexben jól látszik, hogy ezzel szemben az Orpheus-vers második részének szabályos Balassi-strófáiban nemcsak az 1., de a 4., és 7. sor is „kikezdéssel” indul. Legfeljebb ez mutatja az epigrammákban megfigyelhető három rövidsoros egység különálló voltát. 53 Marino: Rime. Parte II. Venezia, 1602. 150-157. (MTA Könyvtára: 550. 354.) 54 Canz. II, III, V, VI, VII, VIII, stb. 5 5 Marino: La galéria. A cura di Marzio Pieri. Tomo I. Padova, 1979. 136—137. 36 Pl. Ganz. VI. Rime. II. Id. kiad. 59. 57 Marino: La sampogna. Id. kiad. 1. 58 Uo. 10. 59 Uo. 13-15. 60 Uo. 76-79. A szaggatott vonal után csak az utolsó két sort idézem: ezek az indító sorok ismétlődései. Marino tehát kompozícióba, keretbe rendezi a 100 soros canzonettát. 61 Lásd pl. Rimay Balassi-epicédiumának XVI. századi kiadását (egy lapjának fotómásolata: RMKT XVII. 3. 15a. ábra) vagy a XVII. század elejéről a Balassi-Rimay Istenes énekek-ét. Kiad. Varjas Béla. Bp. 1941. 62 Marino: La Sampogna. Id. kiad. 81. (A lamentáció a 91. lapon fejeződik be!) 63 Uo. Xx5. 64 Vö. Waldapfel József: Balassi, Credulus és az olasz irodalom. Bp. 1983. 25-26. Irodalomtörténeti Füzetek, 61. 65 Imre S. 1878. 27-29. 66 Marino: La lira. Parte III. Venezia, 16x4. (Az OSZK Po. It. 305. számú példánya éppen itt csonka: ami a kiszakadt 74-75. lapon van, nem láthattam.) Az Ecéo-canzone és az ekloga bizonyos sorai megegyeznek. 67 Rime del Sig. Gáspáro Murtola. Venezia, 1(104. 107 b-109a: Canz. XIX. (Biblioteca Vaticana: Stamp. Chig. VI. 1464.) 27
