Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Zrínyi ekhós verse

az 5. szakasz közléseinek bevezetése, hanem visszautalás a megelőző strófára is: annak bevallása, hogy ott a rózsa 'kilépett szerepköréből, s helyette a férfi mondta-képzelte el a meghökkentő Gibraltár-hasonlatot.

A vadász és Echo a férfi-beszélő szavaival kezdődik; Júlia óhajtott szerelmét tudakolja:

Te, ki gyönyörködöd az én nyavalyámban,

Töredözött szókban, megrekedett hangban,

Felejts bánatodat, szólj ebben barlangban:

Ég-e miattam Júlia lángban? (Echo) Abban.

Vajha az úgy volna, s velem nem játszanál!

Csúfot énbelőlem nem csinálnál! (Echo) Annál...

Hát ha annál nékem kegyelmet találnál,

Vigasztalnálak egy szép nótával. (Echo) Aval,37

Az Aval az ekhó beleegyező válasza a férfi ajánlatára (Vigasztalnának egy szép nótával”), s azít jelenti: rajta, ,vigasztalj avval’. S ez után következik is a háromstrófás szép vigasztaló nóta, de ezt már nem a férfi, hanem metaforája, a rózsa adja elő (a 4. strófabeli elemzett kizökkenéssel):

Volt egy kis méhecském,

Gyönyörüségecském

Kin megnyugodt volt sziivem stb.

Sírj hát te is velem Nymfa keservessen;

Ma holtnak kell lennem. (Echo) Nem.

A visszhang-nimfa nem-jét a férfi hamis „választanak tekinti, s folytatja tépelődéseit,38 majd mégis az Ebhótól kér megoldást, rábízza „követségét”:

O, Ciparissusnak húga, te szöbb Echo!

........................................ te légy megoldó,

És követségemet méhecskémnek adó.

(Itt még mindig a férfi beszél: méhecskéjének b,ecézi szerelmesét. A méhecske említése egyszersmind átmenet a következő rózsa-monológhoz.) Az Ekhó Adómmal válaszol, (de megint „hamis választókkal”, mert a helyhez kötött visszhang nem közvetíthet üzenetet a távollévőnek), a férfi-rózsa tehát nyugodtan (elmondhatja a „követség” szövegét, a méhecskének üzenő újabb szép nótát:

Ha kérdi: élek-é, mondjad, hogy én égek;

Ha kérdi kicsoda, mondjad hogy van oda,

Az te rózsavirágod.

12