Dunatáj, 1983 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Zrínyi ekhós verse
nyokról hallgatnak régi könyvjegyzékeink, de feltűnik magyarországi főúri könyvtárban Guarini először jenben megjelent Pastor fido-\&, s ez is épp Zrínyi környezetében: az eddig inkább rablásairól,17 mintsem könyveiről ismert Mikulioh Sándor horvát főúr könyveinek katalógusában. A Liber italicus de pastore fido mellett van még ifit egy Liber italicus rythmicus, egy Liber italicus, illetve egy Alter Uber italicus authore Quixote de la Mancha címmel szereplő könyv is.18 Ez utóbbi nem más, mint Cervantes regényének olasz fordítása. Batthyány Ádám könyvtárjegyzékében úgyszintén található egy olasz Pastorale, és voltak egyéb olasz könyvei is.19 A Batthyány-könyvkatalógus olyan tételei, mint a Mesternek való Stilussos könyv; Baxai Ábrahám Stilussos könyve. Mesternek való; Kertek csiffralásinak képi; Németh Stillusos keönyv20 arra mutatnak, hogy Zrínyi legközelebbi barátja szakkönyveket is vásárolt építkezései véghezviteléhez. 1640-től Batthyány építkezéseihez Filippo Alberto (Filiberto) Lucchese „készíti a terveket, irányítja a munkálatokat, s gondoskodik kivitelező mesterekről, a stukkátorokat, festőket is beleértve”'.21 Lucchese mestert a Páiffyak is foglalkoztatják, a vöröskői és bajmóci Pálffykastély fennmaradt barakk részletei alapján a művészié ttört én etírás ezek tervezésében játszott szerepét is valószínűsíti. „A vöröskői kastély hűtözö terme, a grottaként kiképzett, stukkókkal, szobrokkal, freskókkal díszített földszinti sala a közép-európai barokk egyik legszebb intérieurje”, amelynek stukkók közötti képmezőit Carpoforo Tencala díszítette barokk freskókkal.22 A vöröskői Tencalafreskók, mint plédául a Táncoló nimfák vagy a Játszadozó puttóki23 közeli tematikai és hangulati párhuzamok Zrínyi idilljeihez. A magyarországi arisztokrácia egy számottevő rétegének tájékozódása és ízlése a XVII. század közepe táján számos példával bizonyíthatóan egyfelé: Itália irányába mutat, de Zrínyi olaszos irodalmi tájékozottságának szintjéhez és eredményeihez jobbára csak a képzőművészet kínál méltó hazai párhuzamokat. A főúri udvarok közül is külön csoport az Itáliához közel eső horvátországiaké. Feltehetően ezek egyikében készült a Szép magyar komédia barokk kori magyar párdarabja, a Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmükriil írott comoedia, amelynek fordítását (vagy csak másolását) 1648-ban fejezte be egy ismeretlen.24 A Constantinus és Victoria Zrínyivel legfeljebb annak okán hozható kapcsolatba, hogy a drámában Leone Ebreo-idézetek bukkannak fel, a Zrínyi-könyvtár pedig őriz egy példányt Leone szerelmi dialógusaiból. Az idézetek azonban a dráma ismeretlen - nagy valószínűséggel XVI. századi - forrásában is szerepelhetnek.25 Zrínyi az olasz drámairodalomból is XVII. századi műveket igyekezett megszerezni, bár ezek jobbadán harmadrangúak és inkább csak szórakoztató olvasmányul szolgálhattak. A Csáktornyái könyvtárjegyzékben szereplő La Clomira. Favola pastorale Di Girolamo Magagnatí1® mára elveszett ugyan, de megállapítható, hogy ez a pásztordráma 1613-ban jelent meg Velencében.27 Az Aminta-modeWnek megfelelően pásztomevek alatt szereplő nimfák és pásztorok szerelmi bonyodalmait tárgyalja, akik aztán boldogan egymásra találnak. O giorno felice De’ sposi beati, Per ogni pendice 8
