Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - Szabó József - Szabó Józsefné: Nyelvjárási szövegek Nagykónyi község lakodalmi szokásairól
- (Mikor hívták a siratóba a vendégeket?)- Siratóba mek két öreg’gyebb ember vót a hivó. Ot má nem vót legény. A menyasszonnag vót két üdössebb í ha szomszéd, ha báttya, akikor azok mek kaptak két szotyolaszárt. Nagyobb vót majnem, mind az ember. Mekhatták uan hossziba, asztán azoknak is tüsztek rá a végire guruspáint, akkor azok is mentek hijnya. Akkor asztán a siratóba hijtak. Ott is reggelik tartott í a menyasszonyná is. A lakó-) dalom másnaptyán a vőlegényes hásztu ementek a siratóba 1 muzsikaszóvá.- (Ma is vő fénnyel hívogatnak még?)- Mos má nem. Mos mán mennek a mekhivók. Má mos nem mennek hijnya.1 Csak a közeli rokonyokhó mennek a szülők. Azok emennek, de utyhogy legények nem híjnak.- (Hogyan történt a menyasszony fölkészítése az esküvőre? Öltöztetése?)- A menyasszont akkor a varónéjja szokta fölőtösztetnyi. Asz tette föl a koszorúját, mikor fölőtözött. Akkor mikor késszem vót a menyasszony, akkor sorba átak a szobába a rokonyok meg a pajtássai. Akkor asztám minden eggyes pajtástu ebucsuznyi. Nem, mim most, hogy megcsókúnyi, halom odament hozzá, megölete, asztán ekeszte jajgatnyi, hogy: Jaj, Rozi, bocsázsd mek, ha valamid vétettem ezegbe a szomorú naptyaimba! Akkor sírd vagy rétt en nagyot utánna. Akkor mekcsókúta, akkor ment a másikho. Ha húszam vótak, mind a húsznak: Jaj, bocsázsd mek, ha valamid vétettem ebbe a szomorú naptyaimba! Annak is megenn ászt monta. Hát esz csuda hosszi vót, mire körüsiratot mindenkit, ejárt az üdő. Máma en nincs. Máma mekcsókújja, asztán í végzett.- (Milyen ruhába esküdött a menyasszony?)- Bő ruhába. Vót még abba az üdőbe gyócsruha is, slingülléses ruha mek sok péntő, naty far, három fara is vót ködve. Uam vót, mind a burittó. Alik tudót lépnyi a sok ruhátu. Most ha látunk egy bő ruhássat, uan hasollókat, uan, miha nyomorud vóna.- (Mikor kezdődött a lakodalmas háznál a sütés-főzés?)- Három nappal előbb, mind a lakodalom. Akkor össze vótak híval a gazdaasszonyok, eggyik három nappa előbb, a másik kettőve. Akkor akik meg vótak híval a lakodalomba, akkor abba a három nabba összehorták az ajándékot. Akkor mindenki vitte a tikot, a lisztet, tojást, cukrot, hajmát, zőccséget, kinék mi vót. Akikor asztán, ha mék hiányzott is a lakodalombu valami, de annyit összehordtak, hogy ot nem vót hiány.- (Mit vágtak le?)- A vőlegénné váktak... Abba az üdőbe még nem váktak ennyi disznót, mim most, birkákat. Pláne szegény házná. Levákta'k kéd birkát, akkor má tikok í meg a birka ölég vót. Most má nem vág’gyák annyira a birkákat, mind akkor, abba az üdőbe.- (Hány főre számítottak az akkori lakodalmakban?)- Kétszázra, százra. Ugye gazdák helen hát ottanék í több vót a vendég. Szegénnyep helen hát ot nem vót annyi, mer nem vót annyi teheccség.- (Mi mindent sütöttek-főztek aznap?)- Eső nap sütöttek a likaskalácsot, mire mentek a gazdaasszonyok. A lekközelebrü való gazdaasszony am má sütötte a likaskalácsot, hogy legyen amive mekkinányi. Meg akkor meksütötték a birkavért reggelire, akkor av vót. Vaty fősztek 39
