Dunatáj, 1982 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám - Rónai Béla: A népetimológia földrajzi neveinkben

származtatását: Egyrészt a rómaiaknak hat oltárát jelentő Sexarae szóból; másrészt a hat magas hegy jelentésű Sexarduis montibus szókapcsolatból. Pesty, aki tudálékos íródeákok és más hivatalnokok (jegyzők, bírók) etimológiáit változtatás nélkül átveszi, a fenti kettőt mint tudománytalant elvetve, a következőket mondja: „Szegzárd az ő nevét saját fekvésétől nyerte, vagy is minthogy Hátától Szegzárdig a hegyláncz egy zugot képez, a zugot pedig szögnek, szegletnek vagy szegnek is nevezték és nevezik jelenleg is, és a zugot a’ Szegzárdi hegy éjszaki vége bezárja: innét eredhetett Szegzárdnak neve először is Zugzár és így idővel Szegzárd . . .”

A laikust, de még az etimológia elméletében és módszertanában kevésbé jártas filológust is könnyen megtéveszti ez a látszólag tudományos apparátussal végzett szófejtés, amely csak a Kiss Lajos szerkesztette Földrajzi nevek etimológiai szótárával (= FNESz) szembesítve lepleződik le. Szekszárd a FNESz szerint „a m. R. szegszár ,sötétsárga, barnássárga, szögsárga’ - d képzővel egészülhetett ki, és szn.-vé válva előzménye lehetett a Szegszárd hn.-nek.”

Ide sorolható a megyenév és a vele azonos helységnév eredeztetése a Tolnában meglehetősen gyakori Dolinából a zöngétlenült Tolina átmeneti alak közbeiktatásával a második nyílt szótag magánhangzójának kivetésével. (Vö. FNESz 650.).

Bonyhád nevének két magyarázatát is adják a műkedvelő etimológusok.

1. A mai Béke-szálló helyén állt a Banya nevű csárda, Banya j Banyád ) Bonyád ) Bonyhád a névfejlődés sora.

2. Az újdonsült város egykori német lakói a maguk etimológiájával is kifejezésre juttatták a városhoz való tartozásukat. Eredetileg: Bonn in der Heide - a német helynévadás egy ritka típusának analógiájára. Ebből rövidült a német nyelvjárási ejtés szerint: Bonn-Hád, majd a végleges, mai Bonyhád.

Mözs Pesty szerint I. Béla, a szekszárdi monostort alapító király idejében Mézpuszta, méhészettel foglalkozó lakóiról. Mézzel adóztak a királynak. Ebből tót és német kiejtéssel Mezd, Mosd, Mesch, Moss, Mos alakváltozatokon keresztül alakult ki a mai neve.

Medina (helyi kiejtéssel: Médina) neve ugyancsak a mézzel függ össze. A szerbek nyelvén Méde volt, jelentése .mézes’. Valamikor ugyanis az egész falu méhészkedett.

II. A második típusba azokat a földrajzi neveket sorolom, amelyek a népetimológia szerint személynévi eredetűek. A tudós etimológiához az hozza közel ezt a típust, hogy földrajzi neveink jelentős részét ez is személynévből származtatja. Nagyvejke és Kisvejke névadója két Vejk nevű testvér, akik sok történeti, illetőleg mondabeli testvérpárhoz hasonlóan nem tudtak egymás mellett békességben élni. Ezért mindegyik alapított egy falut. A nagyobbik lett Nagy Vejké, a kisebbik meg Kis Vejké.

Szálka - bár köznyelvi jelentését is jól ismerjük - Pesty szerint valamikor egy Zalka (Szálka) nevű pécsi püspöké volt. Róla nevezték el.

Máza határában van a Gilligó nevű szőlőhegy. A szokatlan hangzású név eredeztetését úgy oldották meg, hogy Pesty szerint egy „Gilligó nevű jobbágy ültetett e helyen először szőlőt.”

32