Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám - Drescher J. Attila: A Faust-figura metamorfózisai
sű tevékenységet folytat, Adrián tőle nyer szellemi magatartásmintát. Hőse fejlődése során Mann-nál is felsejlik a goethei homunculus-probléma, nevezetesen: az ember mint mechanikusan is megragadható természeti lény egy magasabb szervezőelv alapján teremthető és megszüntethető. Leverkühn-Faust több zeneművet szerez, ír egy kantátát Dr. Fausti Veheklag címmel (Faust doktor jajszava), mely voltaképp Beethoven IX. szomfóniája zárókórusának, az Örömódának az ellendarabja. Életének mintegy hatvan évében bennefoglaltatik a század első évtizedeinek története, nyilvánvaló utalásokkal az író korának későbbi eseményeire is. Kábító harmóniába olvad a Leverkühn által megzenésített Apokalipszis és Faustjajszó a világháború apokaliptikus eseményeivel. így Leverkühn bukása Németország összeomlásával egyenértékű, ezért a Doktor Faustus-ban az aktuális politikai vonatkozás is lényeges és esztétikai értékű. Napjaink Faustjai Nem szűnt meg a Faust-figura utóélete a nagy kimerítéssel: a manni apokalipszissel sem. Két érdekes változat hívja fel magára a figyelmet, s mindkettő - a maga nemében - rendkívüli: az egyik újra német földön termett, s eltérően az eddigiektől (avagy visszatérve a legrégibb hagyományokig), a gyermekeknek szól; a másik a magyar közelmúlt, napjaink Faustját vetíti elénk. Az NSZK-beli James Kruss: Tim Thaler oder das verkaufte Lachen című gyermek-Faustja epikai formában eleveníti fel a mondát, több jellegzetességgel, de a gyermekeknek szóló bábjátékot is felidézve. A meseregény (szerzőjének csak a neve angol, egyébként német) egyik sajátossága, hogy Faust neve nem fordul elő, Mefisztóé, az ördögé gyakran. A gyermekhős eladja mosolyát az ördögnek (kiben ne rémlene fel Chamisso Schlemihljének kísérlete, az árny áruba bocsátása?), így képtelen: normális életet élni. Később a mesei igazságszolgáltatás törvényei szerint visszakapja e fontos mimikái és életviteli kelléket. A téma újbóli, s ilyen megközelítésű feldolgozása nem érdektelen a pedagógiai célzatosságtól függetlenül. Beleillik a vonulatba, és kellemes emlékeket idéz föl az előzmények világából. A magyar Faust irodalomtörténeti érték, a megörökített korszak és a verifikált hőstípus - no meg az esztétikai erények szempontjából egyaránt. Gyurkó László regénye, a Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1979) az elmúlt évek egyik legsikerültebb alkotása, s már címében is sokat tételez. A legfrissebb feldolgozás mai életünk, s a közvetlen történelmi előzmények megrörökítésére vállalkozik, olyan hőstípust találva-teremtve, amely valóban alkalmas példaadásra és töprengésre késztet. A szerző „mefisztói” alapállását sajátos elbeszélői pozíció biztosítja, mely egyúttal különös ízt és kicsengést ad a műnek. Már az előszó bekapcsolja regényét a fausti vonulat áramkörébe. Faustja valóságos figura, egy kis Duna menti nép heroikus képviselője, kinek sorsa azonban általános érvényű és bárki megélheti. Az iróniától át-meg átszőtt regény azt a fajta társadalmi pokoljárást ábrázolja, melynek vannak hősi halottai és időleges hősei is, s melynek során hősünk egzisztenciálisan mind magasabbra emelkedik, elkötelezvén magát egy jobb ördögi hitnek, a társadalmi-közéleti küzdelemnek. A dolgok kezdetén természetes emberi („kisfausti”) vágyait igyekszik kielégíteni, bár már e 36
