Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám - Thiery Árpád: Csillagáztatás (Laczíkó András)
A Szavak tanyái ciklusban induló éveinek, kóborlásainak és társkereséseinek belső vívódásait tárja elénk, annyira pózmentesen, hogy már-már magunk is benne élünk ebben a kutató-kereső szenvedélyességgel megfogalmazott költői tusakodásban. A Jegyzőkönyv, a Gyárvárosi idill, a Hét vezér, a Mélyhegedűn, az Utcadal című versei mind ezekről, a városi embert közvetlenül érintő gondokról tanúskodnak. A vers keletkezésének titkait boncolgatja egyik költeményében (A vers), s a látszatra színtelen gondolatsort fanyar iróniával ellensúlyozza. A ciklus legkiemelkedőbb darabjai közé azokat a verseit sorolhatjuk, amelyekben ez az ironikus hangvétel ízes humorral párosul. így például A hosszú és érthetetlen versek titka címűben, amelyben a „nagy szentművé szét'* nyomdakészre dolgozó egyéniségeit pellengérezi ki: „ .. .és lehetne benne több okos / gondolat / mindez érthetően / egy versben természetesen / úgyhogy ezek után J magadba szállás előtt / mindig gondolj majd a Műre / és eszedbe ne jusson / hogy téged még soha senki / nem homályosított föl a / gondolkozz és írj nyomdakészen / mozgalom adta lehetőségekről”. Ezt az állásfoglalást különösebben magyarázni nem kell, mert res ipsa loquitur! Az Otthonról haza egész sor verse íródott a költő édesanyjáról, vagy kötődik valamilyen formában az édesanyához ('S. O. S., Hogy visszajöjjetek, Amit hoztam, Tíz sor, Távirat anyámnak, stb.). A meleg szavak súlya monológszerű, vallomásos üzenetekben realizálódik, s ki ne érezné meg a költő morális felelősségérzését az ilyen drámai sorokban: „Nyugtalanság fogott el mindig, ha házi feladatot kellett írnom Rólad. Sercegős kis toliam alatt reszkethetett a fehér papíros?” Majd néhány sorral később, ugyanebben a füljegyzetben így vall: „...Föl tudom-e emelni Hozzád a szavakat? Sejtem én: örök házi feladat ezt”» Thiery Árpád: Thiery Árpád a Csilla gázt at ás^a\ kapcsolatban eleve elhárít minden olyan feltételezést, ami a véletlenre gyanakodna. Szükségszerűen találkozott a könyv hősével, Csányi hadnaggyal, s ez írói eszközökben gazdag regényt eredményezett. Meditáció, csclekményesség, pergő párbeszéd, helyzet-A PátkaLkötet, felmutatható őszinteségével hatott és hat rám a legjobban ma is. Egy olyan világot tár fel előttem, amelyből - az emlékek mellett - nem hiányoznak a hitelesség jegyeit magukon hordó megrendültség jelei sem. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Pátkai Tivadar előtt ott lehet Kormos István költői-emberi példája, a szinte atyai jóbarátként hazajáró mecséri Mester állandó ösztönző hatása. Kettőjük kapcsolatát akkor látjuk igazán, amikor végigolvassuk a kötet talán legmegrázóbb erejű költeményét, A Göncölszekér rúdján-t, amely már Kormos halála után íródott. S itt - az összehasonlítás kedvéért -, utalhatunk Kerék Imre esszéjére is, amelyben Kormos István Fehér virág című versét elemzi, felmutatva Kormos és Radnóti „látomássá teljesedő” kapcsolatát. Az Abda határában legyilkolt Radnóti költői helytállása, emberi példája nagyon is közel állhatott a fiatal mecséri költőhöz. Kerék elemzésében így ír: „A vers keletkezési körülményei persze tanulságosak lehetnek, érdekesek is, mégse??i fedhetik fel téljesen az ihlet szeszélyesen kanyargó útjait . . .”. Pátkai is, már a tragédia megtörténte után viaskodik gondolataival (ha Kormos nyolcsoros versének részletével illusztrálnánk, akkor így mondanánk: „eltűntél aki köztünk angyali zene voltál”), de a „páratlan versbeszéd” költőjének megrendítő erejű felidézése és a lelkiismeret-fordulások katarzisai mellett sem feledkezik meg a mecséri Mestertől átvállalt nemes feladatról: Gyönyörűségesnehéz terhem vidd, / vigyétek ám további”. Pátkai Tivadar bemutatkozó kötete meggyőzött arról, hogy ez a teher jó kézben, jó kezekbe került. Bizonyságunk birtokában joggal bízhatunk benne, hogy a rokonszenves győri költő tartogat számunkra újabb meglepetéseket. (Kozmosz Könyvek). ZENTAI LÁSZLÓ Csillagáztatás rajz és még sok más lehetőséget használ fel, hogy alapos, tetteket magyarázó képet adhasson Csányiról. Az már a kezdő fejezetben kiderül, hogy a főhősnek céljai eléréséhez szembe kell nézni és le kell számolni a múlttal. Az első részben szembeötlő sok kérdés utal a belső vívódásra, a váltó78
