Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám - Papp István: Humor az esszében
PAPP ISTVÁN: Humor az esszében Reviczky humorelméletéről Oh, a boldogság ajtaja nem befelé nyílik, hogy nekirohanva benyomhatnánk; ellenkezőleg, kifelé nyílik, s ezért semmit sem tehetünk. Azt mondom a bánatomról, amit az angol a házáról: a bánatom is my castle! Sokan az élet egyik komfortjának tekintik a bánatot. (Kierkegaard) Az esszé azok közé az előkelő és könnyed, némi maradandóságra is igényt tartó, s így elsősorban az irodalom területéhez sorolható írásművek közé tartozik, amelyet sokan olvasnak és szeretnék, de - amelyről a legcsékélyebb egyértelműséggel sem mondhatunk semmi bizonyosat. Azt ugyan tudjuk, hogy az esszének nevezett írásművek rendszerint komoly dolgokról szólnak közérthető stílusban, szerzőik többnyire kulturált emberek, akik mindenekelőtt nem megoldani, hanem újragondolni akarják a tárgyul választott problémát, nem akarnak meggyőzőek lenni, inkább választják a hitelesség súlyosabb kérdőjeleit, egyszóval vállalják a tévedés lehetőségét olyan kérdésekben, amelyekben a szaktudós tolla megbotlik, s hogy írása meggyőző erejét ne veszélyeztesse, egy jól begyakorolt katedra-mozdulattal odabiggyeszti, hogy ő . nem a teljesség igényével”, s különben is „e rövid munka keretein belül. ..” Tudjuk azt is, hogy az esszét a „negyedik műfajként” szokták emlegetni, de rögtön zavarba esünk, ha e megállapítás komolyságában bízva, komoly emberek poétikai tanulmányait fellapozzuk, vagy az oly ritka rendszerezett műfajelméleti könyvek tartalomjegyzékeit áttekintjük, mivel a legnagyobb igyekezettel sem találunk olyan műfajmegjelölést, hogy esszé, legfeljebb a nagy gonddal összeállított irodalomjegyzékekben bukkanunk egy-egy esszéíró ilyen tárgyú munkájára, jóleső érzéssel és némi rezignációval tapasztalva, hogy a szerző ismeri és komolyan veszi az esszéírót, de műfajelméletet nem tud elképzelni „negyedik műfaj” fejezettel. Tudjuk azt is, hogy létezik egy nemzetközi szervezet, amely a világ poétáit, esszéistáit és novellistáit összefogva irányítja és szervezi az irodalom fontos és kevésbé fontos ügyeit, de ha az ülésre hivatalos irodalmárok névsorát átte
