Dunatáj, 1981 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 1. szám - Laczkó Andás: A szép hatalma

ságok” által törekszik az „egész” befogására. Az apró dolgokhoz, a tüzetesen megfigyelt jelenségekhez filozófiai meditációkat kapcsol, ontológiai kérdésekre keres és talál válaszokat. „Mediterrán poéta?” Igen, ha alkotásai mögött érezzük az éghajlati viszonyokat, a sok napsütést és az ebből következő világosságot, fényt, ragyogást, szépséget. A mediterránság a versek sajátos növényzete, gyümölcs- és szőlőkultúrája által lesz megfogható, ezeknek a vonásai Attikán meg az Appenninfélszigeten és a Dél-Dunántúlon egyaránt megtalálhatók. S az állatvilág, a tücsök és a kabóca ugyanúgy ott van a becei teraszon, mint az Appenninek környékén, vagy Delphi mellett. „A víz dalosa?” Feltétlenül. Egry Józseffel balatoni versesképes könyvet állítottak össze 1951-ben, amit a kiadó két év múlva azzal a lektori véleménnyel küldött vissza, hogy „illusztrációi közlésre alkalmatlanok”, s csak 1955-ben jelent meg, Vízitükör” címmel. A tó nélkül, a víz tiszteletének hiányával nem érthetők igazán Takáts költeményei. Nem csupán azért, mert ez az elem a hajdani görög filozófusoknál a tárgyi világ alapja volt (s érveik erősen hatottak költőnkre). Takátsnál — ahogyan Egry képein — a Balaton világa, konkrétumokon túli lényege, általánosabb érvényességű jegyei kapnak formát. A víz éltető elem, s ugyanakkor szépség forrása. Ahogy a Vízi dal ban:

Víz alatt élek. Víz alatt járok.

Társaim rég a szürke hínárok.

A zöld és a barna, harsogva kékkel víz-tanyám partján, mint kulissza térdel.

„Festői hajlamú?” A fenti négy sorban négy szín. Tudjuk, gimnazistaként festőnek készült. A fiatalon elhunyt tehetséges művésszel, Balázs Jánossal sokszor dolgozott együtt. Mint emlékezésében írta: „jártuk szülőföldem tájait, ö a tüdővész sürgető lázával műveket alkotott már akkor, én a formák és színek harmóniáját gyűjtögettem.” Ezek azután verseiben, költői látásmódjában, eszközeiben érhetők tetten. A szenzibi'litásban, amivel figyelte és nézi az emberi és a tárgyi jelenségeket. Érzékenysége a nagy elődök — Csokonai, Berzsenyi — példáihoz méltó, azok munkáját folytató. így válhatott programjában meghatározóvá az „érzékeny tudás” gondolata.

„Derűs szemléletű?” Amiként a „déli” költők. Takáts a líra egyik feladatát a harmonikus, derűs világszemlélet megmutatásában látja. Mocorgó gyanúnkat,

— hogy ez ma anakronisztikus — egy olasz mediterrán költő, Paolo Santarcangeli

— Takáts jó barátja — teszi semmissé.

Hogy korunkban nincs helye a horatiusi harmóniának, nyugalomnak és derűnek? Santarcangeli válasza börtön, üldöztetés és koncentrációs táborban töltött idők után: „Három dolgot tanultam meg ott főképpen: magatartást, gitározni és spanyolul. Sem az üldöztetést, sem a börtönt, sem a koncentrációs tábort nem kell túl tragikusan venni. Olaszországban éltem át mindhármat, egy olyan országban, melynek túlnyomó része utálta vagy kiröhögte a rendszert, s melynek lakossága természeténél fogva humánus és jólelkű.” Ne értsük félre a szavakat! Lényeges elemmé válhat ugyanis a derű és kiegyensúlyozottság, hogy az alkotó egyáltalán nem érzi magát jókedvűnek ... Santarcangeli nem a véletlenszerű párhuzam okán, hanem azért került ide, mert Szökőár című (1973) kötetének bevezető esszé7