Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 1. szám - Tóth Tibor: Föld és termelés
ráfordítások szerepe korlátozza, akkor az egyéb ráfordítások (munkaerő, agrotechnika) növelése a korábban feltételezett kapcsolatot úgyszólván „eí is tüntetheti”. Következésképpen a technikai feltételek javulása a föld és termékkihozatal feltételezett kapcsolatait egyértelműen gyöngíti. Két feltételezésünk lehet tehát: i. a föld a mezőgazdasági termelés legfontosabb feltétele, s e fontosság történetileg, időben visszafelé haladva egyre nyilvánvalóbb; 2. egyéb ráfordítások növekedése, vagyis a termelési színvonal emelkedése e feltételezettség fokozatos gyengüléséhez vezet. Lássuk most korrelációs együtthatóinkat! Felsorolásszerűen leírva: a Bácskai—Nagy szerzőpáros a földterület megoszlása, az egy főre jutó földrészesedés, illetve az általuk vizsgált piackörzetek agrártermelésének struktúrája, piaci meghatározó szerepe között a további vizsgálatok szempontjából irreleváns együttható-értékeket regisztrált. Mi az 1930-as években az alább látható értékeket kaptuk. Kataszteri tj. Szántó ágarány Nyershozam Dunántúl: O--- IOO kh. 0,12 0,06 IOO---IOOO kh. 0,48 o,39 IOOO— kh. 0,28 0,40 Alföld: O--- IOO kh. 0,11 0,30 IOO---IOOO kh. 0.37 P OO IOOO— kh. 0,5 5 0,57 A Bernát—Enyedi szerzőpáros egy 1968-ban készült jelentésében az 1960-as évek első felére országosan 0,78-as erősségű együtthatót számított a talajminőség (használati érték) és az 1 kát. holdon létrehozott növénytermesztési termelési érték között. Ugyanők 1972-re vonatkozóan a földminőség és a gazdálkodás színvonala (bruttó termék) között 0,13-as kapcsolatot regisztráltak. Ha a fenti táblázatból valamilyen átlagot képezünk, úgy mondhatnánk, hogy tehát az 1930-as években közepes volt a kapcsolat. (Bernát—Enyedi 0,48-as öszszefüggést számított.) 1828-ban tehát a kapcsolat elhanyagolható volt, az 1930-as években közepes, az 1960-as évek elején erős, 1972-ben pedig ismét elhanyagolható. Képszerűen úgy mondhatnánk, hogy a négy mennyiség egy torz paraboloid kúpot mutat, melynek emelkedő része időben elnyújtott (1828—1960), az eső része pedig egy évtized meredek zuhanását jelzi. (Munkánk történeti jellege miatt a részletezés helyett csak nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a tendencia két része közti hallatlanul nagy időtartambeli különbségre.) Az elméletileg felrajzolt görbe csakugyan arra lászik utalni, mintha a technikai tényezők súlyának növekedése a föld szerepének csökkenéséhez vezetne. Éppen fenti táblázatunk hívja fel a figyelmet arra, hogy a summás megfogalmazással vigyázni kell. A hosszú távú jelenség értelmezését — úgy véljük — megkönnyíthetjük akkor, ha csak az előbbi táblázat korrelációs értékeit vesszük vizsgálat alá. Eljárásunk abból a megfontolásból fakad, hogy az alacsony — szakkifejezéssel: nem 55