Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám - Leskó László: Bohuniczky Szefi és az Iszony

dolna mézeshetc; s ebben az indításban mintegy zanzásítva már ott van minden, ami a regényre jellemző:

,Magda a beteg főorvosra gondolt, mint végzetre ...

— Mégis furcsa, hogy a betegsége házasságot hozott, a halála karriert indít.

— ... és tudod, mit jelent még? Hatszobás, remek lakást, központi fűtést!”

Űri kaszinó-választmányi tagság-főorvosi státusz-kórházi lakás; íme egy leendő karrier állomásai, melyért érdemes megszakítani a nászutat. (Egzisztenciális, szociális értelemben vett coitus interruptus!) A beretvási jellem — minden önemelő tettnek közérdekhátteret biztosítani! — lepleződik le már itt: „ ... Hogy a kórház élére kerüljek, nemcsak magánügy, még inkább közügy. Lehetetlen állapotok vannak, óriási szellőztetést kell csinálnunk.” Álreformer, majdani self-made man áll előttünk, olyan ember, aki előtt világos a cél, s ennek érdekében hamiskodásra is képes. Kisvárosi Lady Macbeth és hímje volnának ők ketten? „Később úgy ültek egymás mellett, mintha egy kipattant közös bűn titka végképp öszszeforrasztaná őket. A jövőt tervezgették... Csak éppen alvás előtt a langyos csóknál érezték, hogy érthetetlen okból, messzebb kerültek egymástól." Magda ugyanis, merőben prakticista urával szemben — akiben feltörekvési vágy és kisstílűség egyszerre van jelen —, érzékeny az igazságra, ideáival rokonszenves lény: hétszilvafássá visszacsúszott középbirtokos család lánya.

Bohuniczky Szefi írói kvalitásaira jó bizonyíték a hazautazás naturalisztikus ábrázolása: ,.Rajtuk kívül hárman voltak: egyik a derekával dőlt össze, a másik lábaival, harmadik lógó, tehetetlen karjaival. Az alvás kihozza a test közönségességét és akinél nincs mély gondolat, ott a homlok gyermekien egyszerű és sima, akár a dinnye héja. Az orvos elszundítva engedett e renyheségre hajló, nagyra nőtt emberek természetének: megroggyant; a feje, mint a túlérett napraforgó, lekonyult, állóval ütemesen verte a mellét. A hasa kiszabadult, látni lehetett: kezdődik a pocak ... Kezdődhetett a szuszogás, csupa összevágó ember van együtt. Csak vonaton, vad idegenek között jöhet létre így összhang.”

Milyen jellemző Beretvásék városának neve! Ösd. (Mögötte a hajdani Csurgót sejti az olvasó.) Beszél, hangulatot fest, ítél ez a városnév! „Ösd dombjain állt a szüret. Beretvásék lakása a dombok alatt húzódó Diófa utcában volt. A szellő megtöltötte mustszaggal, mely nagy volt, mintha az egész vidék egyetlen nyitott présház lenne”. Babits is vállalhatná a Halálfiai hangulatfestéséhez e sorokat.

Bcretvás Jenő hajlandó karrierje érdekében Boros Kázmér polgármester szekerét tolni; móriczi a szituáció: a panamista polgármester a Takarék élére saját mamelukját szeretné állítani. A kisváros társadalomszerkezeti modellje bontakozik ki Bohuniczky Szefi regényében, amikor sorra ismerkedünk Ósd potenciális tényezőivel, szinte hierarchikus sorrendben. Érdekviszonyok hálózata bontakozik ki. (A mai olvasóra a felfedezés erejével hat a felismerés: mintha napjaink szociográfia-slágere, Bánlaky Pál: A vidékiség tünetei című munkájának „előtanulmánya” volna a regény...)

Pártviszály, hatalmi harc — ki lesz a kakas e nem túl magas szemétdombon? — eleven rajzával remekel Bohuniczky Szefi. Emlékezetes karaktereket állít olvasója elé. Valóságos panoptikum ez: Káldy, a nősüléssel, ügyvédi machinációkkal meggazdagodott pénzember, Boros Kázi, a néptribun szerepében tet-51