Dunatáj, 1980 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 4. szám - Király Erzsébet - Kovács Sándor Iván: Zrínyi Rómában
Az aktualizálódás és világiasodás tendenciája tovább erősödött a XVII. század elején, amikorra a Róma-guidák iránti megnövekedett kereslet valóságos útikönyvkiadói ipart virágoztatott fel. A szinte mai értelemben vett „turizmusról” is e századtól kezdve lehet beszélni. A guida-szövegek fejlődésének fontos állomásai a G. B. Cherubini (1609), a Pietro M. Felini (1610), nevéhez fűződő olasz nyelvű, valamint a G. B. Lupardi (1618) által összeállított latin nyelvű (igen pontos, részletes, jó metszetanyagú) útikönyvek. Ezek a guidák a Franzini-féle minőségi ugrás legjelesebb folytatói és a Zrínyi könyvtárában meglévő 1636-os kiadású Le cose maravigliose delValtna citta di Roma elsődleges forrásai. Jellemzőik: a naprakészség, a tömör, de bőséges adatközlés, az információk gyakorlatiassága. Az 1636-os kiadás a napokra elosztott nevezetességek csoportosításában Franzinit követi, de más hagyományt követő illusztrációkat szerepeltet. A guidát Francesco Cavalli műhelyében nyomták, és a Piazza Navonán, a Morion d’Oro (Aranysisak) könyvesboltban árulták; itt vehették meg Zrínyiék is. A guida első fele a hét római főtemplom, a Le sette chiese principali igen részletes leírása és relikvia-jegyzéke, majd a többi római templom rövidebb bemutatásával folytatódik. Ezt követi az ünnepek és búcsúk kalendáriuma, a világi látnivalók háromnapos itinerariuma; végül mindenféle praktikus függelékre lapozhatunk: a római pápák, a római királyok és császárok, valamint a francia királyok névsora a világ hét csodájának metszetekkel illusztrált felsorolása; a római kapuk és utak jegyzéke; végezetül a fontosabb itáliai postaállomások mutatója az indulási helyek és órák megjelölésével. A guida általunk használt római példányához — ahogy ez általában szokásos — a Palladio-függelék is csatlakozik, de ez más évben és más kiadónál jelent meg. Mivel azonban a Zrínyi-könyvtár 1595-ös guidájához Palladio AntiMtóiknak 1615. évi kiadását kötötték hozzá, Palladio művét is be kell vonnunk vizsgálódásainkba. A sokoldalú útikön5rv tehát kalendárium és menetrend is (miként azt Frölich utazástana előírja); hosszabb utazáshoz valóban nélkülözhetetlen. Márpedig Zrínyi nyolc hónapon át ismerkedett Itáliával, és a lipsiusi tanácsok szerint először Rómát kereste fel (mint Forgách Mihály, Milton, vagy II. Rákóczi Ferenc), hogy majd innét utazzék tovább Nápolyt látni. 3. Zrínyi római útikönyvéből ezúttal a világi látványosságok napokra beosztott útikalauzát emeljük ki. ELSŐ NAP Aki Róma csodálatos antik dolgait kívánja látni, útját a rómaiak által Aeliusnak nevezett Ponte Sant’ Angélánál kezdheti. Ezen túl láthatjátok a várat, amely valójában Hadrianus császár síremléke volt. Ennek tetején állott egy csodálatos nagyságú aranyozott bronz toboz, négy felbecsülhetetlen szépségű, aranyozott bronz pávával, amelyeket azután a Belvederébe szállítottak. Ezen túl27
