Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám - Laczkó András: Szabó Lőrinc hét levele
2. Budapest, 7953. december iij. Kedves Jóskám, mint mindig szeretettel gondol Rátok az ünnepek alkalmával is egy budapesti ház■ Igen régen láttalak, igen régen hallottam rólatok. A nyár folyamán, vagy inkább már ősszel, jártam egyszer Bogláron, talán tudsz róla. Ábrahámhegyről mentem át, egyenesen azért, hogy lássalak Benneteket, s hogy nem voltál otthon fordultam is vissza rögtön. Azt hiszem, az anyósod volt a házban egymaga; ő említette, hogy motorbaleset ért s hogy kórházban voltál valahol, tán éppen Pesten. Csak valami ficni papíron adhattam jelét annak, hogy ott jártam, — bocsánat értei Igazán írhattál volna egy pár sort magadtól is. No de már mindegy, biztosan túlsók öröm és jó foglalt le annyira, hogy nem jutott rá időd. így vagyok én is. Különben most jutottam túl az idei első influenzámon. Igen sokat dolgozom; most éppen Shakespeare „Vízkereszt” című vígjátékát fejezem be (a fordítását), amit majd tavasszal játszik az If júsági Színház. Apróságokról nem beszélek. A család megvan, úgy-ahogy. Nem lévén háztartásbelink nagyKlára agyonstrapálja magát a hivatali s az itthoni munka hajnaltól éjfélig tartó dupla terhével. Kisklára nov. elején kitüntetési kapott, „a szocialista kultúráért” címmel. Lóci a gyárból átkerült a színi akadémiát a s most 24 éves fejjel újra diák: filmrendezőséget tanul, lelkesen s eddig sikeresen. De hát négy esztendői Karácsonyra Gályára megyünk, ketten, nagyKlárávál; ugyanakkor ott lesznek Illyés Gyuláék. Minden jót kívánunk mindnyájatoknak, remélve, hogy a nyári törtésből már semmi rossz emlék nincsen. Lóci a két srácnak három könyvet küld, a nagyobbik felolvashatja a kisebbiknek: ez az oszt ozás igazságos módja. A könyveket ajánlva ma adtuk fel. Kézcsók Erzsikének s édesanyjának. A viszontlátásig szeretettel ölel: Üdv Békéséknek! Lőrinc 3-Bpest, 54. május $i. Kedves Jóska öcsém, nekem ti többször eszembe juttok, mint én tinektek. Legalábbis én többször adom jelét. Most azért adom, mert idejekorán meg akarom ismételni kísérletemet kisfiad vendégüllátására. Az iskolák mindjárt zárnak, én is megyek majd ide-oda, ahogy szoktam, így aztán azt szeretném, hogy — ha nincs akadálya — mielőbb ruccanjon fel a kis nagyfiú. Most már, június elején. írjátok meg jóelőre érkezését és kimegyek eléje a Délivasútra a megfelelő vonathoz. De ettől függetlenül tanítsd ki, hogy 29
