Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám - Salamon Nándor: Várkonyi Nándor és a Röneszánsz- Művészeti írásai egy elfelejtett folyóiratban
án), a Szinyei Társaság emlékülésén méltatta, elemezte Ferenczy festői felfogásának változásait. Egyezés mutatkozik még a példaként emlegetett festményeket illetően is. A szemléleti azonosság annyira feltűnő, hogy gondolnunk kell Petrovics Elek valamiféle inspirációjára is. Idáig jutott hát Ferenczy Károly saját festői nyelvezetének kimunkásában, amikor egy pillanat alatt magához vonzza, hatalmába keríti és egyben fel is szabadítja Nagybánya. Döntő mozzanata ez életének, pedig szinte mindent tud, „... tapasztalatai közül már csak a természetben való teljes és intim beleérzésnek utolsó foka hiányzott.” Az erdélyi kisváros energiákat felszabadító csendje, levegője, tisztasága, a környezet szépsége átalakítja az eddig követett felfogását, ha nem is egycsapásra, látványos mértékben: „új képein a tájképi elem mindjobban előtérbe lép és képlátásának vezető elve lesz. ■ ■ az ember még nem tűnik el tájairól, de mindjobban elveszti pszichikai jellegét és lassan csupán kolorisztikus tényezővé válik.” Szemléletes példái e képalkotó módszernek a Hegyibeszéd és az Ábrahám áldozata, mely képeken „ .. . a tájból árad a figurákat jellemző bibliai hangulat.” A századforduló tájékán új irányváltás figyelhető meg Ferenczy munkásságában. A napsütéstől tiszta színben vibráló képek sora jelzi, hogy „líráját a színek mind erősebben kezdik magukba olvasztani. . . a napfény ragyogása. .. mind szélesebben árad el nagyobb perspektívákba nyíló képein.” Későbbi műtörténetírásunk is szól az impresszionizmushoz, annak felfogásához közelítő festői pálya módosulásáról. Megállapítja azonban azt is, hogy ez nem jelentette a korábban megszerzett mesterségbeli erények — a komponálás, térmélység — feladását. Várkonyi megállapításai szinkronban vannak e vélekedéssel. Hogy ráérzései időtállóak, azt példái, a Márciusi est, a Nyári nap és a Festőnő velős elemzése, főként pedig következtetése bizonyítja: „...nála a fény szerepe nem a színek vibráló felélesztésére, vagy a részletek elhatárolására, hangsúlyozására szolgál. Éppen ellenkezőleg, nagy élő egységekbe foglalja őket és belső intenzitásukat növeli.” Említett képein csúcsosodik ki szándéka, törekvése: „... erős ragyogást, izzást, életet kölcsönöz színeinek.” Tíz nagybányai esztendő múlt el, amikor ismét nagyobb figyelemmel fordult a festő a formák kérdése felé. A vonalak ritmusát kutatja „és határozott, lezárt kompozícióra törekszik.” Néhány remek női akt-képet alkot még, de „teljes kifejlődését már nem érte meg” — zárja Ferenczy-dolgozatát a szerző. KISEBB KRITIKÁK A beszámoló következő — második — részében a Belvedere kiállítását méltatja. Kmetty János és részben Csorba Géza munkái kínálnak lehetőséget arra, hogy próbát tegyen az újszerű megoldásokkal kísérletező kortársak művészetével. Csak elismeréssel szólhatunk bensőből fakadó érdeklődéséről, amely helyesen igazítja el egy bonyolultabb formákkal, színekkel, szerkesztéssel mű-51
