Dunatáj, 1978 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám - Csányi László: Bevezetés Fülep Lajos pályakezdéséhez

dött fél évszázad valójában mindent egybemosott, a legjobb túlélők is a középszerűek mellé kerültek, s filozófiatörténetünk így állíthatta egy sorba Mannheim és Kornis, Kühár Flóris és Hamvas Béla nevét, miután egyformán csak jelenségei, nem pedig formálói a kornak.

De ez a vizsgálódás már újabb területre vezetne, ami most nem lehet feladatunk, kérdésünket sem így fogalmaztuk meg, mert csupán arra kerestük a választ, hogy a Nyugat lírai forradalmának volt-e elméleti megfelelője, amely új irodalomszemlélet, korszerű művészetfelfogás jelszavait írta zászlajára.

Azt mondtuk: ez az a pillanat, amikor meg kell szólalnia a szabadító szónak. Meg is szólal, egész kórus zeng. De az ország éppen mással van elfoglalva, rohanni kell a vesztett háborúba, aztán gyilkolni kell, majd megpróbálni menteni a széthulló osztály látszatát, s a hang egyre magányosabban szól, inkább csak maga elé dúdolva, mint a vándor, aki úttalan utakon bolyong, s csak a szívében pislákoló mécses lángját óvja, mert azt reméli, hogy ennek fényénél majd hazatalál egyszer.

27