Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-02-27 / 9. szám

Ötvenötödik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1944 február 27 DDNANTIÍLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.________________________________---------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK --------------------------------------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR ' PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK Lel készi-nyugdíjintézeti és közalapi pótlék kivetése. A zsinati tanács február 17-én Budapesten a kon­venti székházban ülést tartott. A zsinati tanács össze. hívását két tárgy tette szükségessé: a lelkészi nyug­díjintézet és a közalap bevételeinek a fokozása, hogy mind a kettő eleget tehessen a reá váró feladatok kor­szerűbb kielégíthetésére. A lelkészi nyugdíjintézet be­vételeinek fokozására dr, Kiss József konventi taná­csos készített javaslatot, melyet Czeglédy Pál barsi es­peres terjesztett elő. A javaslatot a zsinati tanács hozzá­szólás nélkül, egyhangúan elfogadta. E szerint 1944. évi január hó 1-től kezdődően nyugdíj intézeti pótlé­kot állapított meg. E pótlék fizetésére kötelezettek a nyugdíjintézet tagjai és az állásfenntartók. A nyugdíj­intézeti pótlékot a tényleges javadalomnak 30o/o-kaí felemelt összege után kell előírni és beszedni, vagyis minden lelkipásztor a ténylegesen élvezett javadalom után fizeti a tagsági díjat és ugyancsak az állásfennú tartó is a fenntartói díjat, az említett 30%-os emeléssel. A tagok által fizetendő belépési járulékok megállapítá­sának módját ez a rendelkezés nem érinti. A nyugdíj-, intézeti pótlék teljes egészében a nyugdíjak és özvegyi ellátási díjak fedezetére szolgál. A másik tárgy a közalapi járulékok újabb szabá­lyozása, nagy vitát váltott ki. Két javaslat érkezett: dr, Kiss József konventi tanácsos évenként és fejenlént 20 fillér közalapi pótlék kivetését, Porzsolt István pedig az egyházközség költségvetésébe felvett egyháziadó és ingatlan jövedelem bevételi összegének 2o/0-át, népiskola fenn nem tartása esetén 39/<y-át javasolta. A vitában résztvettek Tasnády Nagy András, Enyedy Andor, Győry Elemér, Harsányi Pál, Szentpéteri Kun Béla, Vásár­helyi János, Jókay-Ihász Miklós. Győry Elemér egyházkerületünk püspöke felszóla­lásában rámutatott arra, hogy a csak lélekszám szerinti kivetés nem igazságos, mert vannak nagylélekszámú szegény, és kis lélekszámú vagyonos egyházközségek. Még kevésbbé igazságos és ellenkezik a közalap rendel­tetéséről szóló VIII. te. szellemével ,a Porzsoltt-féleí javaslat, mely a közalapi járulékok kivetésének alapjául az egyházi adót kívánja tenni. Vannak egyházközségek, melyekben 60, 80—120—150, sőt 250o/0-os egyházi­adót fizetnek a hívek, viszont vannak olyanok, melyek­ben csak 20—lOo/o-os az egyháziadókulcs. Az egyházi­adók alapján való kivetés a szegény egyházközségeket sújtaná, melyek azért kénytelenek magas adókulcsod alkalmazni, mivel más fedezeti forrásuk nincs. Az ő megítélése szerint a teherviselésnek legmegnyugtatóbb! módja a lélekszám és az állami egyenesadóalap kombi­nálása. Végzett számításokat és megállapította, hogy a közel 27 millió pengő föld, ház és kereseti adónak egy (1) százalékában és az 1943-ban 8 fillérben meg­állapított lélekszám szerinti járuléknak megfelelő kor­szerű emelésével a közalapot úgy meg lehetne erősí­teni, hogy megfelelhetne rendeltetésének. Azoknál az egyházközségeknél, melyekben nem állapítható meg az adóalap, ami nincs is benn az említett összegben, vagy amelyek osztályba sorozás útján vetik ki az egyháziadót, hajlandó lenne a közalapi járulék alapjául elfogadni az egyházi bevételek bizonyos százalékát. Mivel ez újabb adatgyűjtést tesz szükségessé s a közalap meg­erősítésénél a sürgősség kétségtelen — a dr. Kis Józsefj­­féle javaslat elfogadása mellett nyilatkozott, azonban azzal, hogy a zsinatnak figyelmébe kérte ajánlani az általa vázolt szempontokat. Dr. Enyedy Andor püspök javaslatára elhatározta a zsinati tanács, hogy a közalap tőkéjének gyarapí­tására egyesek, vagy gyülekezetek, vagy egyházi testü­letek részéről adományokat kér és kegyes alapítványok létesítésére felhívást bocsát ki. A közalap-megerősítés­nek ilyen irányú gondja és szorgalmazása egészen fe­ledésbe ment, itt az ideje, hogy önmagunkhoz fordul­junk és ezt az áldott lehetőséget is felhasználjuk a közalap megerősítésére. A felszólalók egy nézetre jut­ván a zsinati tanács kimondotta, hogy 1944. évi január hó 1-től kezdődően — a zsinat hozzájárulásának remé­nyében — közalapi pótlékot vet ki. A közalapi pótlékot az anyav, társ- és leányegyházközségek tartoznak fi­­{ zetni. A fiókegyházközségekben és szórványokban élő l reformátusok után közalapi pótlékot előírni nem kell, mert ezek maguk is a legtöbb esetben missziói se­gélyre szorulnak, kivéve, ha a fiókegyházközség lélek­számú a 30(>at meghaladja. A közalapi pótlék fejen­ként és évenként 20 fillér. A közalapi pótlékot úgy kell kivetni, hogy az utolsó népszámlálás adatai szerint megállapított lélekszámból le kell vonni az illető egyház­­községek területén lévő református népiskolába az 1943 44. tanévben beiratkozott tanulók számának kétszeresét, de viszont hozzá kell adni a megállapított lélekszámú hoz a népiskolát fenn nem tartó egyházközségeknél a megállapított lélekszám 20%-át. A közalapi pótléknak a kezelési költségek levonása után fennmaradó évi tiszta folyó jövedelméből 4 5 go missziói célokra, 40°/o a lel­készi nyugdíjintézet, 15 go pedig a gyermekeiket házon kívül taníttató lelkészek nevelési alapja javára fordí­tandó. — Zsindely Ferencné, egyházkerületünk világi főjegyzőjének felesége, az Egyetemes Konvent felkéré­sére elvállalta a református nőszövetségi munka országos elnökségét. A nagyasszonyt új munkakörében szeretettel köszöntjük és fáradozásaira Isten gazdag áldását kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom