Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-02-27 / 9. szám
Ötvenötödik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1944 február 27 DDNANTIÍLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ______________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.________________________________---------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: GYŐRY ELEMÉR PÜSPÖK --------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR ' PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK Lel készi-nyugdíjintézeti és közalapi pótlék kivetése. A zsinati tanács február 17-én Budapesten a konventi székházban ülést tartott. A zsinati tanács össze. hívását két tárgy tette szükségessé: a lelkészi nyugdíjintézet és a közalap bevételeinek a fokozása, hogy mind a kettő eleget tehessen a reá váró feladatok korszerűbb kielégíthetésére. A lelkészi nyugdíjintézet bevételeinek fokozására dr, Kiss József konventi tanácsos készített javaslatot, melyet Czeglédy Pál barsi esperes terjesztett elő. A javaslatot a zsinati tanács hozzászólás nélkül, egyhangúan elfogadta. E szerint 1944. évi január hó 1-től kezdődően nyugdíj intézeti pótlékot állapított meg. E pótlék fizetésére kötelezettek a nyugdíjintézet tagjai és az állásfenntartók. A nyugdíjintézeti pótlékot a tényleges javadalomnak 30o/o-kaí felemelt összege után kell előírni és beszedni, vagyis minden lelkipásztor a ténylegesen élvezett javadalom után fizeti a tagsági díjat és ugyancsak az állásfennú tartó is a fenntartói díjat, az említett 30%-os emeléssel. A tagok által fizetendő belépési járulékok megállapításának módját ez a rendelkezés nem érinti. A nyugdíj-, intézeti pótlék teljes egészében a nyugdíjak és özvegyi ellátási díjak fedezetére szolgál. A másik tárgy a közalapi járulékok újabb szabályozása, nagy vitát váltott ki. Két javaslat érkezett: dr, Kiss József konventi tanácsos évenként és fejenlént 20 fillér közalapi pótlék kivetését, Porzsolt István pedig az egyházközség költségvetésébe felvett egyháziadó és ingatlan jövedelem bevételi összegének 2o/0-át, népiskola fenn nem tartása esetén 39/<y-át javasolta. A vitában résztvettek Tasnády Nagy András, Enyedy Andor, Győry Elemér, Harsányi Pál, Szentpéteri Kun Béla, Vásárhelyi János, Jókay-Ihász Miklós. Győry Elemér egyházkerületünk püspöke felszólalásában rámutatott arra, hogy a csak lélekszám szerinti kivetés nem igazságos, mert vannak nagylélekszámú szegény, és kis lélekszámú vagyonos egyházközségek. Még kevésbbé igazságos és ellenkezik a közalap rendeltetéséről szóló VIII. te. szellemével ,a Porzsoltt-féleí javaslat, mely a közalapi járulékok kivetésének alapjául az egyházi adót kívánja tenni. Vannak egyházközségek, melyekben 60, 80—120—150, sőt 250o/0-os egyháziadót fizetnek a hívek, viszont vannak olyanok, melyekben csak 20—lOo/o-os az egyháziadókulcs. Az egyháziadók alapján való kivetés a szegény egyházközségeket sújtaná, melyek azért kénytelenek magas adókulcsod alkalmazni, mivel más fedezeti forrásuk nincs. Az ő megítélése szerint a teherviselésnek legmegnyugtatóbb! módja a lélekszám és az állami egyenesadóalap kombinálása. Végzett számításokat és megállapította, hogy a közel 27 millió pengő föld, ház és kereseti adónak egy (1) százalékában és az 1943-ban 8 fillérben megállapított lélekszám szerinti járuléknak megfelelő korszerű emelésével a közalapot úgy meg lehetne erősíteni, hogy megfelelhetne rendeltetésének. Azoknál az egyházközségeknél, melyekben nem állapítható meg az adóalap, ami nincs is benn az említett összegben, vagy amelyek osztályba sorozás útján vetik ki az egyháziadót, hajlandó lenne a közalapi járulék alapjául elfogadni az egyházi bevételek bizonyos százalékát. Mivel ez újabb adatgyűjtést tesz szükségessé s a közalap megerősítésénél a sürgősség kétségtelen — a dr. Kis Józsefjféle javaslat elfogadása mellett nyilatkozott, azonban azzal, hogy a zsinatnak figyelmébe kérte ajánlani az általa vázolt szempontokat. Dr. Enyedy Andor püspök javaslatára elhatározta a zsinati tanács, hogy a közalap tőkéjének gyarapítására egyesek, vagy gyülekezetek, vagy egyházi testületek részéről adományokat kér és kegyes alapítványok létesítésére felhívást bocsát ki. A közalap-megerősítésnek ilyen irányú gondja és szorgalmazása egészen feledésbe ment, itt az ideje, hogy önmagunkhoz forduljunk és ezt az áldott lehetőséget is felhasználjuk a közalap megerősítésére. A felszólalók egy nézetre jutván a zsinati tanács kimondotta, hogy 1944. évi január hó 1-től kezdődően — a zsinat hozzájárulásának reményében — közalapi pótlékot vet ki. A közalapi pótlékot az anyav, társ- és leányegyházközségek tartoznak fi{ zetni. A fiókegyházközségekben és szórványokban élő l reformátusok után közalapi pótlékot előírni nem kell, mert ezek maguk is a legtöbb esetben missziói segélyre szorulnak, kivéve, ha a fiókegyházközség lélekszámú a 30(>at meghaladja. A közalapi pótlék fejenként és évenként 20 fillér. A közalapi pótlékot úgy kell kivetni, hogy az utolsó népszámlálás adatai szerint megállapított lélekszámból le kell vonni az illető egyházközségek területén lévő református népiskolába az 1943 44. tanévben beiratkozott tanulók számának kétszeresét, de viszont hozzá kell adni a megállapított lélekszámú hoz a népiskolát fenn nem tartó egyházközségeknél a megállapított lélekszám 20%-át. A közalapi pótléknak a kezelési költségek levonása után fennmaradó évi tiszta folyó jövedelméből 4 5 go missziói célokra, 40°/o a lelkészi nyugdíjintézet, 15 go pedig a gyermekeiket házon kívül taníttató lelkészek nevelési alapja javára fordítandó. — Zsindely Ferencné, egyházkerületünk világi főjegyzőjének felesége, az Egyetemes Konvent felkérésére elvállalta a református nőszövetségi munka országos elnökségét. A nagyasszonyt új munkakörében szeretettel köszöntjük és fáradozásaira Isten gazdag áldását kérjük.
