Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-12-24 / 52. szám
V2. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944 nát, harangokat, a templomkarzatra padokat szerezzenek s az épületekhez rendes kerítést. Az áldozatkészség fokozódásának tudható be, hogy a gyülekezet megszabadult minden külső adósságától s csupán saját alapjainak tartozik mintegy 2000 P körüli összeggel. Egyházi adót a gyülekezet tagjai progresszív adókulcs szerint fizeinek Jövedelmük i—2«^-át. Örvendetes ténynek tudható be, hogy peiselypénz és adományok révén jelentős összeggel gyarapszik évente az egyházközség pénztára. A füzetből sokat tanulhatnak a gyülekezet tagjai, mert hiszen elsősorban ezek számára Íródott a mű. Mint Szíj Rezső, a sorozat érdemes szerkesztője, az előszóban megjegyzi: »a füzet egy helyen nem tárgyilagos,« t. i. ahol szerző a saját munkájáról ír, tekintettel arra, »hogy a dicsekédésnek még azt a megengedett mértékét is kerülni akarta, amivel pedig az Isten embere doggal élhet, s amivel az apostolok is éltek.« Szívesen aiáülmk olvasásra. A kívülállók számlára is számos tanulsággal szoleál e 60 esztendő sok küzdelemmel, de eredménnyel is teljes és a jövendőre reménységgel biztató története. P. J(S) (3 1 VEGYESEK I r-'r sít Lapunk t. olvasóinak és munkatársainak istentől gazdagon megáldott karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Gusztáv Adolf emlékének áldozott'a magyar evangélikus egyház, a nagy svéd király 350. születése évfordulója alkalmából. A budapesti Deák-téri templomban dr' Kékén András lelkész méltatta Gusztáv Adolf jellemét. — Dr. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök írja legújabb körlevelében: »Krisztus követeli, hogy a külszínes, silány tartalmú, ingadozó vallásosság helyett a lelkes, igazi mély vallásosságon munkálkodjék a lelkész,! kar., imádkozva olvasván és tanítván az Isten igéjét, hogy a váltsájgban a hívekkel együtt a lelkészek maguk is 1 ügy jenek és bízzanak,« Levele végén Isten kegyelmébe ajánlja a magyar hazát, a harcoló honvédeket és az egyházat és bűnbánó alázatos imára hívja fel a híveket. — A kolozsvári református gimnáziumot nevezte meg örökösének a regényíró Szabó Dezső. Tettét így magyarázta: »Meg vagyok arról győződve, hogy üres beszéd és fölösleges szópazarlás a keresztyéníség csődjéről beszélni. Állni fog a világ végezetéig az a keresztyénség, amelyik feltétlenül Krisztust tartja urának és tőle azt várja, amit adni tud, a váltságot. Bennem egyetlen pillanatra sem fordult meg az a gondolat, hogy a keresztyénség idejét múlta, nem, nem. De erről különben mindenki meggyőződhet, aki felüti a bibliát és engedi, hogy annak súlyos szavai fülébe hangozzanak s aki ezeknek a szavaknak alapján leméri az ezeréveket. Évezredek óta sok mindenki és sokféle törekvés tűnt el majdnem nyomtalanul az idő süllyesztőjében, de az Igén a .legkisebb csorba sem esett... A magyar keresztyénség hivatásában nem azért hiszek, mert az emberekben bízom, hanem' azért hiszek, mert Jézus Krisztusban bízom és ez a lényeg. Vele soha sem lehet elbukni és elpusztulni senkinek sem. Vele az élet értelmét találja az ember* vagyis ennek a fordítottja: Nélküle értelmetlen az élet. Látja, hogy most ezt elmondhattam, annak köszönhetem, hogy volt Kolozsváron református gimnázium. Senkinek sem kívánok mást, csak azt, legyen mindenkinek egy ilyen intézete, amelynek tanári kara ’a diákjaiért élt ás így ált, ahogy én érettem.« — A Magyarországi Evangélikus Gusztáv Adolf Gyámintézet a hős király emlékére alakult meg. Németországban a király halála 200 éves fordulójakor alakult meg a német Gusztáv Adolf Egyesület. Énnek példájára és mintájára vetette fel hazánkban a gyámintézet megalapításának eszméjét Székács József budapesti ev. püspök 1840-ben. Az egyesület többféle akadály miatt csak 1860-ban alakulhatott meg és azóta, végzi ugyanazt a munkát, amelyben Gusztáv Adolf életének lángja ellobbant: a szegény,, bajba jutott, szorongatott hitsorsosok, gyülekezetek megsegítését. — Szabó Imre budapesti esperes írja a Református Életben: Bármily zordon is a jelen, az adventi reménységet és várakozást a Krisztus egyháza mégsem adja fel és nem mond le róla. Nem adja fel és nemi mond le róla, mert azok Jsten ígéretein nyugosznak! és azoknak nem ember, hanem az Isten a kezese. Sőt minél sötétebb és minél hosszabb ideig tart az ítélet a világ felett, annál inkább erre az egyetlen fényre és | világító szövétnekre kell fegyelmeznünk, igazi Kriszí tus várást most kell megtanulnunk., mert az eddigi í talán utánzóit, talán nem is Krisztus várás volt, csak | egy-két hangulatos és békés karácsonyi nap után való | vágyakozás. Most, most születik és nő a sötétben az ! igazi Krisztus sóvárgás, — Megváltó várás. — 10.000 P-s adományt juttatott el dr. Tom- I csányi Móric egyetemi ny. r. tanár a budapesti Deák-J téri evangélikus lelkész! hivatalhoz azzal, hogy néhai felesége akaratához képest ez az összeg szegénysorsú, de kiváló tehetségű, derék evangélikus fiatalemberek megsegítésére fordittassék. — A pápai református gyülekezetben a karácsonyi ünnepekre való előkészület céljából a megelőző bűnbánati héten szerdától kezdve minden délután 3 órakor istentisztelet volt. Szerdán Kiss József magyarbikali, csütörtökön dr. Szabó Lajos nagyváradi, pénteken dr. Dávid György nvárádszeredai, szombaton Szabó Pál bihari lelkész végezte a szent szolgálatot. — A garamszentgyörgyi hálaadás konferenciáról közöl beszámolót a Kiskoszmály laptársunk: most megjelent számában. A nagy munkaidő ellenére is 22 , helyről 200-nál többen votlak jelen. Sok-sok ok volt a hálaadásra. — A nemzetvezetés új vívmányai címen írt gondolkoztató cikket Léky Gyula a Protestáns Szemle decemberi számában. — A Magyar Értesítő új lakcíme (Mátyásföld és Gödöllő helyett) Budapest, VIII., Üllői-út 24. Minden postai küldeményt, napilapba szánt közleményt erre az új címre kér Farkas Sándor felelős szerkesztő. — A Szőrványkaláka Szolgálat című füzetet, melyet Szíj Rezső és B. Rácz István írt, a’ főiskolai nyomda minden lelkész! hivatalnak megküldötte, mint a Szórványkaláka Szolgálat szíves ajándékát. A füzetre ez úton is felhívjuk lelkipásztoratyánkfiai figyelmét. Pápa, 1Ü44. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Mórocz Zoltán
