Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)
1944-08-06 / 32. szám
140. oldal DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1944, egykáiker illetet tekintsük örökösének Az előbbi megoldás mellett a történelmi hagyományok megőrzésének könnyebb lehetősége és a genius loci tűzhely-melege szolgál indokul, az utóbbi mellett az, hogy az egyházzal csak szellemi kapcsolatban álló újabb keletű intézmények a maguk önállóságában mozgékonyabbak a mamiim t-intézrnényéknél, s ez az egymástól való függetlenség az életerők nagyobb pezsgésére képesíti őket. Mindez persze azért nem zárja ki a célegységben való kapcsolatukat s egymás kiegészítésének könnyed láncolatát. A lényeg az, hogy a szervezetien szabad tenyéázés ideje lejárt. Szőkébb vagy tágabb keretben, de a tervszerű szervezkedés az idők követelménye. A célban elméletileg megvolna a kollégiumi egység. A szervezeti egység hiányzik, s ennek meg-oldásához tisztázandók volnának egyes, gyakorlatot illető elvi kérdések. Ami még hátra van, a lelki egység kérdése. Maradjunk egyelőre a mai kollégiumnál. A kellő állapot az lenne, ha a theo 1 ogia-a kadémia körül, mint amelyből a hit lelki erői kiáradnak, helyezkednének el a világi kultúra anyagával sáfárkodó közép- és szakiskolai tagozatok, s ezek testvérként karöltve közvetítenék a 'theológia hitigazságait a közép- és szakiskola kultúranyagán keresztül. A sok esetben tisztázásra váró jogi és pénzügyi kapcsolaton kívül szükfség lenne tehát arra, hogy a theológia tanári testületé a közép- és szakiskolás tagozatok tanári testületéivel a gyéren tartott adminisztratív jellegű üléseken kívül és túl is falé'koznék, s hogy a közép- és szakiskolás tagozatok tanári testületéi is össze-összejőjjenek egymássíal|á 'szellem és a lélek kérdései körül. Egyenesen életfeltétel, hogy a mind szembetűnőbb atomizálódás szűnjék meg, s helyette a kellő lelki r eintegrél ódás meginduljon. Megfelelő alkalmakat kell teremteni, hogy az egyes tagozatokban, a tanári testületek csoportosulásaiban, sőt egyedeiben elkülönült lélek ismét egységessé váljék. De nemcsak a kereszt-, hanem a hosszmetszetet tekintve is láthatjuk áz egység hiányát a folyamatosság megszakadásában. A kollégium tanári testületé gyors ütemben változik, legutóbb pár év alatt szinte kicserélődött. Az új tanároknak1 nincs módjuk a kollégium régi szellemével megismerkedniök, csak az egymás újonnan meglátott képét isimerik s a régi tradíciók ipiégis egyszerűen rájuk vannak bízva. Az ittmaradt fáradtabb tanártárs nem terhelhető az ifjabbak benevelésével, a vezetőség a puszta adminisztrációval van túlterheltve, az újonnan jött tanárok hozzák a maguk vidékének más levegőjét és egyéni elgondolásaikat; s az is tisztázatlan, hogy is áll a gimnázium tanítása a theológia tanításával való viszonylatban. Summa summarum: a kollégium fennmaradásának és továbbfejlődésének három előfeltétele van. Egység a célban, egység a szervezetben és egység a lélek közösségében. Videant cosules! Szathmáry Lajos a pápai kollégium gimn. tanára. — A budapest-pozsonyi úti gyülekezetét is megpróbálta Isten az egyik budapesti bombatámadáskor. A bombázás a közvetlen szomszédos házakat és egy nagy épületet ért és a légnyomás az egyházi épületek majdnem valamennyi ablakát összetörte és a repeszdarabok a lelkészi hivatal falán és ajtóin is sebeket ütöttek. Presbitercsaládok és több egyháztag vált hirtelen hajléktalanná s néhánynak az egyházi épületekben kellett hirtelen menedéket nyújtani. Á drégelypalánki egyházmegye közgyűlése. A drégelypalánki egyházmegye ezévi rendes közgyűlését 1944 július 19—20-án tartotta Ba’assagyarmaton. Az első nap délelőttjén érkeztek meg a gyűlés alkotó tagjai, valamint az egyházmegyei nőszövetség alakuló gyűlésére az egyházak női kiküldöttei. Az egyházmegye valamennyi gyülekezete 2—3 nő kiküldésével vett részt a nőszövetség alakuló gyűlésén. Ezzel az alakuló gyűléssel kezdődött délután az előértekezletek sora. D. u. 2 órakor ének és imádság után Laban ez László esperes nyitotta meg agyházmegyei nőszövetség alakuló gyűlését. Ajánlotta, hogy az elnöki tisztségre özv. Sörös Bélánét válasszák meg. A jelenvoltak egyhangú lelkesedéssel özv. Sörös Bélánét elnökké választották. Sörös Béláné a nőszövetség megalakulásának szükségességéről mondott szép előadásával foglalta el elnöki székét. Utána Antal Zoltánná a nőszövetségi munka szervezetét és feladatait ismertette nagy figyelemmel kísért előadásban. Antal Zoltán a nőszövetségi munka kereteiről tartott előadást, végül a közel 2 órai időtartamú összejövetelt Jygerházy Lajos ORJÓ igazgató buzdító szavai zárták be. A délután folyamán a tanügyi és missziói bizotU s|ág ülésezett. A tanügyi jelentést Szűcs Árpád ipolypásztói lelkipásztor, a misszióit Makár János szokolyai lelkipásztor terjesztette elő. Mindkét jelentéssel kapcsolatban élénk vűta támadt, különösen a statisztikai adatok eltérése, valamint a missziói munka értékelése miatt. A bizottságok ülését lelkészértekezlet követte, melynek sorrendjén szerepelt valamennyi ORLE körkérdés, melyet a következők dolgoztak ki: Törzsök Jenő (2), Antal Zoltán, Böszörményi László, Lévay Pál és Nagy Lajos. Az idő rövidsége miatt csak a gyermekistentisztelet, vasárnapi iskola és hitoktatás összefüggése, különbözősége és együttműködése c., Törzsök Jenő által kidolgozott dolgozat adatott glő, majd az egyházmegyei közigazgatás reformjáról Írottból részleteket mutatott be e sorok írója. A többi dolgozat ezekkel együtt elküldetik az ORLE főtitkárához. Este 7 órakor vacsora volt, mely után 8 órakor a balassagyarmati egyház vallásos estet tartott a tempó lomban űjabbkori fennállásának 50 éves fordulóján. A balassagyarmati egyház 1621-ben alakult, de 1663- ban a várossal együtt 'elpusztult. 1894-ben Zeke Kálmán táblabíró összeírta az itt és a környéken élő reformátusokat, akik összesen 80-an voltak. Ezejk közül hárman élnek ma is. Életben van Zeke Kálmán özvegye is, aki ma is az egyházi épületben lakik. Az egyház szervezése, épületeinek gyűjtés, adományok, személyes ráhatás útján való megteremtése Zeke Kálmán érdeme. Egyszer majd visszatérünk arra a nagyszerű munkára, amelyet Zeke Kálmán végzett. A _ vallásos estén özv. Zeke Kálmánná, aki a legjobban ismeri az ötven évvel ezelőtti eseményeket, a gyülekezet előtt kedves, meleg érzésekkel áthatott szavakkal előadta férje aggodalmait, vívódásait, az alakulás nehézségeit. Pájyi Pál főgondnok és Szűcs Árpád ipolypásztói lelkipásztor előadással, Kövy Árpád losonci lelkipásztor írásmagyarázattal szolgált. A helybeli vegyeskar és szép hegedűszóló tette változatossá a megjelent hívek előtt az estet. 20-án reggel 8 órakor úrvacsoraosztással kezdődött a gyűlés. Drégelypalánknak ezt a szép szokását Nagy István volt esperes tíz éves esperesi szolgálatát hirdető kegyszerekkel ez alkalommal is megtartottuk. Dr. Makay Sándor ágendája után Kenéz Ferenc diós-
