Dunántúli Protestáns Lap, 1944 (55. évfolyam, 1-53. szám)

1944-08-06 / 32. szám

1944

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

141. oldal.

jenői h.-lelkész segédkezésével az alkotó tagok, valamint a balassagyarmati egyház tagjai a szép ezüst kehellyel éltek úrvacsorával.

A közgyűlést a templomban kezdtük, lévén ennek egy része ünnepélyes. Most foglalta el egyházmegyei gondnoki székét az egyházmegye újonnan választott gondnoka: Pályi Pál jiy. főispán, ki ezzel dr. Fodor Vilmos örökébe lépett. A gyűlés Labancz László esperes imádságával és dr. Varga Kálmán rangidős tanácsbíró megnyitójával kezdődött. Küldöttség hívta meg a gyűlésbe az új egyházmegyei gondnokot, aki a gyűlés színe előtt megjelent és letette az esküt. Az eskütétel után Kovács Sebestyén József a lelkészi kar nejvében mondott megható üdvözlő szavakat, Cseh Péter ig.-tanító a tanítói kar jókívánatait tolmácsolta, Antal Zoltán pedig a balassagyarmati gyülekezet és a balassagyarmati előkelőségek szere te tét tolmácsolta. Jelen volt a 'beiktatáson dr. Baross József Nógrád vármegye főispánja, Kuthy Dezső evang. püspök, dr. Jáky Kálmán kir. tVszéki elnök, Gellén Olivér árvaszékj elnök az alispán képviseletében és dr. vitéz Korbáss Ferenc városi tanácsnok. Az üdvözlések után .Pályi Pál hívő lélekből eredő, lebilincselő beszédet mondott, melyben arról tett bizonyságot, hogv a mai idők^ ben nem annyira a külső tisztesség súlyával, mint inkább a szolgálat és a lelki élet mélységével kell támogatni az egyházat és ő erre az útra lép.

Ez alkalommal tett esküt dr. Deil Jenő mint egyházmegyei tanácsbíró. Dr. Deil Jenő a losonci egyház gondnoka és annak anyagi ügyei rendezése, valamint az egyház gazdasági életének lelkiismeretes vezetése által szerzett érdemei alapján egyhangúlag választatott meg tanácsbíróvá. Esküt tett dr. Csánkv István, boldogult Csánky Benjamin fia, salgótarjáni közjegyző, akit ugyancsak egyhangúlag választottak meg a gyülekezetek egyházmegyei ügyésszé. Esküt tett Csémy Irén pilismaród és Makay Ilona nógrádverőcei tanítónő.

Az ülés ünnepélyes része után az egyház tanácstermében folytatódott a gyűlés, amelynek tárgysorozatát a lelkészi főjegyző adta elő. A költségvetést Nyíró Károly pénzkezelő terjesztette elő.

Az esperesi jelentés kapcsán a gyűlés meleg szavakkal osztozott Kuti Géza diósjenői, Jeszenszky Lenke losonci, Várady Róza szokolyai tanítók igazgatói címmel való kitüntetése felett érzett örömében. Melegen ünnepelte Labanc Lászlót 35, Kövy Árpádot 30, dr. M.akay Sándor 25 éves lelkészi szolgálata alkalmából. Nagy Lajos rétsági lelkészt egyházmegyei számvevővé választotta. A Baldácsy-segélyt Rútságnak ítélte oda. Porzsolt István javaslatához hozzájárult, majd a néhány pontból álló póttárgysorozatot letárgyalta. A gyűlés után az egyházmegyei tanács Kövy Árpád nyugdíjintézeti ügyében hozott határozatot. A bírósági ülésen pedig megalakítottuk az időszaki bíróságot. Labancz László buzgó imádsága fejezte be a gyűlést, mely után az egyházmegye tagjai gyülekezetükbe tértek vissza. Bizonyára szép és kedves emléket visznek haza lelkűkben, hiszen az Úr kedvezett nekünk és semmi zavaró körülmény nem volt, amely az ünnepi érzéseket megrontotta volna, viszont a balassagyarmati egyház is örvend, hogy tagjai körében és falai között az egyházmegyét szeretettel láthatta vendégül.

Antal Zoltán.

— A lelkészképesítő vizsgák idejét Győrv Elemér püspök szeptember 4—7. napjaiban állapította meg.

^=~-:

; KONYVISMERTETES *1-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------■<•*}

Vásárhelyi János: A református, nő élete. Méliusz kiadás. Az erdélyi egyházkerület püspöke a református nőszövetség érdekében végzett szolgálata bizonvság1- tételeit gyűjtötte össze ebben a kötetben. Vásárhelyi János az egyik első volt a református nőszövetségi munka megszervezésében és megindításában, még az elsZakítás nehéz éveiben, 1926-ban. Erdély adta a példát és mintát a nőszövetségi munka kiépítésére, amely munka mostmár hivatalos és országos viszonv- I latban olyan áldott és olyan so kát ígérő. »Hitben erős, szeretetben hűséges, népükért és egyházukért minden lemondásra kész, égőszivü anyák és hitvesek« arcára és életutjára vetíti reá Erdély püspöke az evangélium fényét és melegét: mutatja meg minden magyar református nőnek a helyes utat és az egyetlen Erőt. Felmutatja az igazi női eszmény meghatározó vonásait a Szentírás alapján. Az eddigi általános filantróp, szabad társadalmi egyesületi, vagy általános jótékonysági munka helyett református egyházi munkát akár: mit tehet a református nő az ő egyházában az egyházért a tevékeny szeretet és hívő szolgálat által. Azt nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy a könyv stílusa és szelleme mennyire biblikus; oly (egyszerű, hogy mindenki megérti, de olyan mé'y, hogy mindenki épül olvasása által. Nemcsak minden lelkipásztor nélkülözhetetlen vezérkönyve lehet ez a gyülekezeti nőszövetségi munka végzésében, de minden nőszövetségi tagnak is bátran kezébe adhatjuk: ebből ismerje meg igazán, hogy mi a református nőszövetség lényege, célja feladata és hogy milyen legyen a református magyar nő ma. A 168 olda'as, kartonált könyv ára 6 pengő.

Réáész Imre: Öntudatos hit. Méliusz kiadás. A bizonyára sokak által már eddigi két kiadásból ismert káté most harmadik, bővített kiadásban jelent meg. A református egyházba belépni óhajtók számára, valamint a gyülekezeti hitvédelem céljaira használhatóbb káté nincs, de hite erősítésére és öntudatosítására minden református művelt ember és minden gyülekezeti munkás a missziói öntudat erősítésére is igen gyümölcsözően használhatja. Kérdés-felelet tehát káté formájában fejti ki a keresztyén hit és erkölcs minden alapvető kérdését, adja meg rá a választ, a bibliai bizonyítékot, majd az »ellenkezés«-felen más fel ékezetek' és szekták tanait vagy tévtanait ismerteti, végül az »erre ezeket feleljük«-ben megadja a bibliai egyedüli helyes választ, illetve cáfolatot és megoldást. — Népies és rövid káté: dogmatika és etika egyszerre; minden benne van, amit ma az öntudatosr_ hivő és hié- Valló református keresztyénnek hinnie és tudnia kell. E harmadik kiadásban megjelenő kátéban »modern« problémák is szerepelnek: nyitvafartható-e a református templom magános imádságra, helyes-e a különkelyhes úrvacsoraosztás, keresztjelvény a templomokban és általában a keresztjelvény alkalmazása evangéliumi szempontból, szabad-e orvost hívni a beteghez, stb. Ezek a kérdések a két első kiadásban nem szer cipeltek, de általában is több kérdés és felelet bővült, kiegészítést nyert, úgyhogy még azok is nagy nyereséggel olvashatják a kátét, akik már eddig ismerték.

A mai világban világnézet és vallás, hit és babona nagy harca folyik: ez a könyv nélkülözhetetlen útba-