Dunántúli Protestáns Lap, 1943 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1943-03-14 / 11. szám

54. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1943. — Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát­nak és Ravasz László ref. püspöknek a magyarság lelki egységéről a Pester Lloyd-ban írott cikkének magyar fordítása különlenyomatként, füzet alakjában megjelent. Aki a két cikket olvasni akarja, forduljon levélben a Pester Lloyd kiadóhivatalához (Budapest, VI., Eötvös-út 12.), amely ingyen megküldi. Csaknem valamennyi egyházi lapunk említést tett Kelemen Krizosztom és Ravasz László nagyjelentőségű megnyilatkozásáról, a Pester Lloyd kedves szívessége folytán most egész ter­jedelmükben megismerhetők a nagyón aktuális cikkek. — A sárvári szórvány-gyülekezet támogatására Szíj Rezső missziói s.-lelkész kaposvári szolgálatai al­kalmával 220 P perselypénz és 63 P külön adomány folyt be. get a Darányi Kálmán Diákházra. Nagykőrös maga hatvanezer pengőt adott a nemes célra. A főváros pol­gármestere már kijelölte a szépfekvésü telket az épület céljaira. A tervpályázatot már felbontották. — A „Tartassanak könyörgések“ című most megjelent imakönyv a hadbavonultak hozzátartozóinak imádságait tartalmazza a hadbavonultakért. 19 imádság van benne. A könyv megírásának gondolata akkor ve­tődött fel, amikor a Főméltóságú Asszony felhívást inté­zett a nemzethez, hogy a hadbavonultak hozzátartozóit támogassák. Kiváló gonddal, hivő lélekkel megírt imád­ságok ezek, minden magyar használhatja, akinek valakije is a fronton van. Ára 1 pengő, megrendelhető Buda­pest, XIV., Hermina-út 51. címen a Református Jövő Kiadóhivatala 25.946. számú csekklapján. — „Erdélyi kérdések — Magyar kérdések“. Ezen a címen most hagyta el a sajtót az Erdélyi Párt országos központjának 120 oldalas kiadványa, amely az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatában a magyar sors­kérdésekről elhangzott előadásokat tartalmazza. A könyv­köz gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke írt bevezetőt, amelyben hangsúlyozza, hogy a könyvben j megjelent tanulmányok elsősorban erdélyi kérdéseket i vizsgálnak, de azzal az erdélyi szemmel, amelyet Erdély j történelme és a kisebbségi sors közvetlen érvénye nyi- j tott ki. A könyv a következő tanulmányokat tártál- j mázzá : Zathureczky Gyula főszerkesztő : Á magyarság j helyzete Európában. László Dezső református lelkész, j országgyűlési képviselő: Nemzeti társadalmunk erő- ; viszonyai. Venczel József intézeti tanár: A székely­kérdés lényege, dr. Páll György, az Erdélyi Párt főtit­kára : A zsidókérdés Magyarországon. Kovrig Béla, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora : A szociális kérdés. Géléi József egyetemi tanár: Magyar közművelődéspolitika és nemzetnevelés. Csekey István egyetemi tanár: Alkotmányunk és a közösségi gondolat. Mikó Imre országgyűlési képviselő : Erdély és a nem­zetiségi kérdés. Gyulay Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, felsőházi tag: Szabad vagy j kötött gazdálkodás. Albrecht Dezső országgyűlési kép- ' viselő : A jobb magyar jövendő. A könyv Ízléses cím- ; lapját keöpeczi Sebestyén József, a kitűnő herardikus rajzolta. — A veszprémi Ref. Férfiak Körének hétfői összejövetelén dr. Agárdy Jenő, a Nemzeti Munka­központ országos főtitkára tartott előadást azokról az élményekről és tapasztalatokról, amiket nyolc hónapos németországi tartózkodása alatt szerzett a nemzeti szo­cialista államban. A nagyon érdekes és ' értékes elő­adást élénk eszmecsere követte, amelyben többen vet­tek részt. Az összejövetel Boda József lelkipásztor záró­szavaival ért véget. — A Darányi Kálmán Diákházra összegyűlt adományok összege eddig már meghaladja a félmilliót. A legkülönfélébb módon gyűlnek az adományok. Társa­dalmi gyűjtéssel és hagyományozásokkal, gyülekezeti gyűjtésből, perselypénzekkel. Vannak, akik elhunyt ba­rátjuk vagy társadalmi vezetőjük temetésén koszorúmeg­váltás címen adnak nagyobb összegeket a Diákház cél­jaira. Vannak, akik elhúnyt lelkipásztorok, vagy más közéleti vezetők tiszteletére, esetleg családjuk emlékére ötezer pengőért szobát váltanak. Megható egy tüzérez­red példája, melynek reformátusai odakintről, a frontról a zsoldjukból küldenek minden hónapban nagy össze­— A táci református gyülekezet, melynek méltó dicsekedése, hogy ott született id. dr. Szabó Aladár, a magyar belmisszió atyja, abból az alkalomból, hogy dr. Szabó Aladár nemrégiben töltötte be életének 80-ik esztendejét, meleghangú levélben köszöntötte a falu nagynevű szülöttjét és megküzdötte neki a táci templom fényképét amelyben dr. Szabót megkeresztelték. Dr. Szabó szép levélben köszönte meg a kedves megemlé­kezést. A levelet egész terjedelmében közli a Református Híradó márciusi számában Tánczos Béla táci lelki­­pásztor. I MMCCtMO«« • |u i=]j HIVATALOS RÉSZ Ml A veszprémi református egyházmegye esperesétől. 216/1943. szám. Körlevél Amint az 1942. évi augusztus hó 27-iki egyház­­megyei közgyűlés jegyzőkönyvében az egyházmegyei tisztviselők címe alatt olvasható: a lelkészi nyugdíjinté­zeti egyházmegyei pénzkezelő 1943. évtől kezdve Szőke Károly lelkipásztor úr (Köveskál, Zalamegye), aki hiva­talát annakidején átvette, tehát a lelkészi nyugdíjinté­zeti járulékok, s minden lelkészi nyugdíjintézeti egy­házmegyei pénzkezelési ügyben a megkeresések őhozzá küldendők. Alsóörs, 1943 március 8-án. Szűcs József ___________ esperes. Felhívás. A március 24-én tartandó püspökbeik­­táson a résztvenni óhajtó lelkipásztorok, akik nem tagjai a közgyűlésnek, sürgősen jelentsék be a püspöki hivatalnak, hogy szállást kérnek-e és hogy résztvesz­­nek-e az ebéden? Rendezőbizottság. Az 1939. évi IV. t.-c. végrehajtása céljára kere­sem nagyapám: Csorba Mihály és feleségem nagy­apja : tangó Sándor keresztleveleit. Nevezettek körül­belül 1790—1880 közötti években születtek. Az okmá­nyok megtalálója részére darabonként 50 P jutalom­díjat ajánlok fel. Csorba János m. kir tiszthelyettes Budapest, XI., Horthy Miklós-út 32., II. 5. Pápa, 1943. Főiskolai könyvnyomda. — Felelős vezető: Mórocz Zoltán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom