Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-04-19 / 16. szám
Ötvenharmadik évfolyam. 16. szám. Pápa, 1942 április 19 ___trcC.TTtTT.'SrL l VJ : 'IVlEDG YASSZAY VINCE PÜSPÖK-------------------------------------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A zsinat határozata az ORTE javaslataira. Tárgyaltatott az Országos Református Tanító Egyesület 1941 december 29-én tartott közgyűlésében az 1941 október 2-i értekezlet javaslatainak elfogadásával hozott határozat alapján készült, 1942 március 21-én kelt és az egyesület elnökének és titkárának aláírásával 1942 március 23-án a zsinathoz benyújtott kérvénye. A közgyűlés 4. számú határozata elfogadja az októberi értekezlet határozatát, amely szerint: »Az értekezlet kimondja, hogy a református tanítóságnak a református iskoláinktól az állami iskolákhoz való tömeges átmenetele és átkivánkozásának okát keresve arra a megállapításra jutott, hogy a jelenségnek legfőbb indítóoka a református tanító és az elsőfokú-iskolai hatósága, az iskolaszék, illetve iskolaszéki elnök mai jogviszonyában gyökerezik. Mindazok az okok, amelyek a gyülekezet építése helyett igen gyakran az egyházközség belbékéjének feldúlását idézik elő, erre a jogviszonyra Vezethetők vissza. Az értekezlet világosan látja ugyan, bogy a lelkipásztor nem maga az egyház, a tanító sem teljesen az iskola, az emberi gyarlóságok összeütközése azonban teljesen kockázatossá teszi az egyház és az iskola eredményes munkáját. Az értekezlet aggodalmasnak látja ezt a gyülekezeti életet, valamint azt, hogy sok gyülekezet többszöri pályázati felhívásra sem kap férfi tanítót. Az áldatlan állapotoknak megszűntetése érdekében azzal a tiszteletteljes javaslattal járul a legfőbb egyházi hatósághoz, hogy bölcseségével teremtse meg az egyházi törvények megfelelő (módosításával azt a helyzetet, mely egyszersmindenkorra megszünteti a tanító és az iskolaszéki elnök között ma meglevő súrlódási lehetőséget, kérve az egyházi törvények oly módosítását, mely az iskolaszékeknek s azok elnökeinek az egyházi felsőbbség által jóváhagyott költségvetés keretei között az iskoláról az áílami iskolai gondnoksághoz hasonlóan való gondoskodást teszí feladatává, míg az iskolát, valamint a tanítót személyi és szolgálati (administrativ) viszony tekintetében a kir. tanfelügyelői felügyeletnek megfelelő módon az esperesnek rendeli alá. Tanítóinknak a református iskolához kötése érdekében javasolja továbbá, hogy a református iskoláknak a lelkészek választásánál alkalmazott osztályokba sorozásával a nagyobb szolgálati idővel bíró családos tanítóknak városi vagy legalábbis vasúti állomással rendelkező nagyobb helységekbe előhaladása intézményesen biztosíttassék.« A közgyűlés 5. számú határozata pedig »kívánja, hogy minden egyházi szervezet és bíróság egyenlő számban lelkésziekbol, világiakból és tanügyiekből alakíttassák, utasítsa elnökségét, hogy az egyházi főhatóságoknál (egyetemes konvent, országos zsinat) a megfelelő eljárást indítsa meg, egyúttal felterjesztésében mutasson rá az egyházi törvények ama pontjaira, amelyek módosítást igényelnek«. A kérvény mindkét kérelemmel kapcsolatban megjelöli azokat az egyházi törvényhelyeket, amelyeknek módosítását szükségesnek véli és a kérelmek megokolásául sérelmek példáit említi. ■i. A zsinat az egyházalkotmányi és iskolaiigyi bizottságai együttes üléséből kelt jelentésből tudomásul veszi, hogy az Országos Református Tanító Egyesület 1941 december 29-i közgyűlésében hozott határozat alapján 1942 március 21-én kelt és március 23-án benyújtott kérvénnyel fordult a zsinathoz és hogy e kérvényt a zsinat elnöksége előkészítés végett kiadta az illetékes szakbizottságoknak. Tudomásul veszi továbbá, hogy a kérvényben két kérelem van, amelyek mindegyike az egyházi törvények több rendelkezésének módosítására irányul. Az egyesület közgyűlésének 4. sz. határozatára alapított első kérelemhez fűződőén felsorolt kívánságok egy része (az 1. te. 96., 112., 140. és 154. § módosítására irányuló) most is fennálló szabálynak törvénybeiktatását óhajtja; egy része csak az egyház egész alkotmányi és igazgatási rendjének gyökeres, az egyházalkotmány alapelveivel is sok esetben ellenkező változtatásával volna lehető, egy része pedig vagy a szabályok félreértésén vagy azon a merőben téves elképzelésen alapul, hogy a hivatalos életben az elöljárók és alárendeltek közt is, előforduló sajnálatos ellentétek és ezekből származó igazságtalanságok mindig az elöljáró hibájából erednek és hogy ezeket a valóban az emberek gyarlóságából származó és így cs^k az emberek jobbá nevelésével elhárítható méltatlanságokat törvénymódosítással lehetne kiküszöbölni. Az előadott kívánságok teljesítése nemcsak az egyházi törvények több (I., II., V., VI.) törvénycikkének, hanem a népiskolákra vonatkozó minden szabályrendeletnek és szabályzatnak is teljes átdolgozásával, tehát jelentősen nagy törvény- és más jogszabályalkotó munkával járna anélkül, hogy a változtatásoknak szükségessége, célszerűsége és az egyházalkotmány többi részével összhangban maradása megvolna. Ezért a zsinat a kérvény e része (az 1941 december 29-i közgyűlés jegyzőkönyvének 4. oontiára alapított kérelemt felett napirendre tér, nem zárva ki ezzel azt, hogy annakidején, ha a köznevelési és közoktatási szervezetről szóló egyházi törvény MTATHTTTÍTT nnnmworníiTM nn A/ Vince püspök úrnak LaXb K/ Awi XAX Főt és mélt. Medgyasszay Vince p i A DUI r Helyben. /AT A LOS KÖZLÖNYE
