Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-04-05 / 14. szám
66. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. rielem tanításánál mutasson rá arra., 'hogy amely nép eltért a valláserkölcsi alapról, az megérett a pusztulásra, eltávozott az élet színpadáról. Utaljon arra, hogy a vallásierkölcsi élet hanyatlása a nemzeti élet ellanyhulásának élőrevetett árnyéka. Egy nemzet életének ilyen lélekvizsgálata által rávezeti a tanufót az életnek mélyebb, rejtettebb alapokon való megismerésére. Egyszóval a történelem szaktanára keresve a mult világában, találjon rá mindenütt Isten nyomára. A földrajz tanára mutasson rá arra, hogy amikor Magyarországról tanít, nemcsak egy földdarabról tanít, hanem arról a földről, amit Isten adott nekünk. Mutasson rá arra, hogy az erdőben adott nekünk Isten fát és ásványt, a síkságon gabonát, a folyóban halat, az erdőn-mezőn vadat, mindent, amire csak szükségünk van, mert szeretett minket. Mutasson rá arra, hogy a földkéreg változatossága, gyűrődés, törés, hegycsuszamlás, folyóeredés minden, amit csak a földrajzban tanulunk, nem véletlen jött létre, nem természeti erők, hanem Isten kezemunkáinak az eredményei. Mutasson rá, hogy erdőt, mezőt, völgyet, hegyet, alföldet, hegycsúcsot, szakadékot nemcsak anyagi szemmel kell nézni, hanem bennük Istent kell meglátni, mint teremtő és gondviselő Édesatyánkat. Mutasson rá különösen arra, hogy a földrajzi adottságok el nem sorolható változatossága a teremtő Isten hatalmasságát, bölcseségét, de leginkább szeretekét hirdetik. A természettan és természetrajz egyenesen rávezet Isten végnélküli hatalmára. Mutasson itt rá 'a szaktanár, hogy a. fizikai és kémiai folyamatok kapcsolódása törvényszerűen megy végbe, a törvény pedig már nem anyagi, hanem, eszmei valóság, ahol törvény van, ott törvényadónak is kell lenni. De a természetben nincsen olyan erő, amely törvényt teremtene, hanem csak már adott törvények szerint működő erők vannak. Miután a törvény szellemi alkotásba természetet átható törvényszerűség egy abszolút Szellemre utal. Mutasson rá a természettan és természetrajz tanára arra, hogy honnan származott a természeti világban az a bámulatos rend, az alakoknak és erőknek az a szimmetriája és harmóniája melynek köszöni létét pl. a csillagvilágnak változatlannak látszó rendje. Mutasson rá, hogy az állócsillagok, naprendszerek végtelenségében uralkodó összefüggés és törvényszerűség nem magától értetődő dolog, mint némely természettudós azt gondolja, hanem a teremtő Isten rendező hatalmából érthető csak meg. Méltasson rá a szaktanár,. hogy az élet nem fizikai, hanem metafizikai fogalom, hogy az élet keletkezésére minden természettudományos magyarázat csődöt mond, hogy az élet jiern valamely különleges anyagösszeköttetés kémiai tulajdonságából áll, hogy a fém és az üveg tulajdonságaiból még nem folyik egy mikroszkóp előállításának lehetősége, hogy a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, lecithinek, cholerasztinek tulajdonságaiból még nem lesz élő sejtkeletkezés, hanem mindez Isten teremtő munkájából érthető meg. Mutasson rá a szaktanár, hogy Isten nélkül sohasem keletkeztek volna semmilyen kémiai vagy fizikai törvény alapján élő szervezetek. Mutasson rá. hogy mégha anyagban vagy erőben, atomokban, molekulákban, vagy elektronokban látjuk is a természeti világ végső elemeit, ezeknek a rendezése, összeköttetése, viszonyulása, csoportosulása, tagozódása, átmenete és átalakulása egy, a világon uralkodó, feremtő szellemi Hatalom föltevése nélkül megfejthetetlen talány. Mutasson rá a szaktanár, hogy földünkön a szervetlen világ ,a szervesnek a szolgálatára van beállítva, az élet fizikai és kémiai előfeltételei, a magasabb szervesélet éghajlati és meteorologiai megalapozottsága nem a véletlen műve, hanem lse 1 bölcs kiszámításán es intézkedésén nyugszik. Egyszóval domborítsa ki, hogy a világban a fizikában semmi sem vakon, gépiesen történik, hanem azt egy kozmikus Intelligencia, a teremtő Isten bölcsen kitűzött célja vezeti és irányítja, hogy a természeti adományoknak el sem sorolható változatossága az Isten hatalmasságát, bölcseségét, szeretetét hirdeti. Érezze a tanuló, hogy a fizikai törvényben Isten szavát hallja, Isten munkáját érezze az elet ütemében, érezze, hogy minden Őhozzá vezet végeredményben. A számtan tanításánál, amely látszólag ,az elvonások világa, éreztesse meg a tanár a felső osztályokban, hogy a valóságok elvonására képesített emberi elmének eredete Istennél van. Dolgozzon a szaktanár alsó osztályokban a vallásos élet számaival pl. százalékszámításnál számíttassa ki a reformátusság hány százaléka az ország, város lakosságának, számíttassa iki a keresztyénség a II. században és most hány százaléka a föld lakosságának stb.... A növendék a számokban így nemcsak a számot látja, hanem a diadalmas Krisztust, aki évszázadok távlatán át egyre több és több embert ejt foglyul, visz Istenhez. Számtalan példát tudnék felhozni, amelyben a tanár a keresztyénségnek hatalmas erejét tudja számokban kidomborítani. Mosolyognák olvasóim, ha azt 'állítom, hogy még a latin, vagy a görög nyelv tanára is hűséges munkatársa lehetne a vallástanárnak a valláserkölcsi nevelésben. Pedig lehet! A római és a görög remekek olvasása közben milyen szépen utalhat a latin és görögnyelv tanára arra, hogy a rómaiak és görögök életét .mennyire áthatotta az istenség gondolata. Egy lépést sem tesznek anélkül., hogy ne kérnék előbb isteneik támogatását. Utaljon a latin nyelv tanára arravhogy a római házba belépve először az istenekkel találkozott az ember a porticusban. A ház pépével együtt élnek a házban a házi istenek. Utaljanak a szaktanárok a gyakori áldozatokra, az istentiszteletekre, domborítsák ki, hogy művészetüknek a sugalmazó ereje az istenhit és istenszolgálat. A VIII. osztályban Tacitus tárgyalásánál hivatkozhat az őskeresztyénség történetére. Milyen alkalmasak a latin nyelv tanítása közben a vallásos nevelésre a latin nyelv tanára kezében pl. Plinius művei. Nem akarok foglalkozni részletesebben a középiskola többi tantárgyaival, amelyeken keresztül a vallásos nevelés minden erőltetés nélkül végezhető. Csak némi utalás. Az énektanár énekeltessen a zenei elméleten túl minél többet Istenről, mindenhatóságáról, gondviseléséről, végtelen hatalmáról. Utalok a rajzművészetben arra, hogy a rajzművészet legszebb tárgyait a vallásból merítette. Nem mértani szerkesztésekre gondolok, de körültekintő rajztanai* mindig talál alkalmat arra, hogy egy-egy rajznak a ’tárgyát a vallásból merítse. Hangsúlyozni kívánok még egyet. Az ifjúság nemcsak hallgató füllel fordul tanárai felé, hanem figyelő szemmel lesi életét is. Nemcsak a vallástanárét, htanem a latin ési a történelem tanárét is. Az iskolában tanárában látja szellemi életének a tekintélyét. Ha a tanuló megleli tanárában a vallásnak nagy kincseit, a szó igaz értelmében tanítvány lesz. A tanár eszményi élete követésre serkenti a tanulót. Ezzel szemben, ha olyan a tanárának az élete, mely szöges ellentétben
