Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-12-27 / 52. szám

Ötvenharmadik évfolyam. 52. szám. Pápa, 1942 december 27 És most van helye? Mikor eljött ebbe a világba, nem volt neki ren­des, embert megillető helye. így szól a tudósítás annak a születéséről, akitől az egész világ boldog­sága függött. (Lk. 2:7.) Később sem volt neki kényelmes, vagy csak egy­szerű, hónapos szobája se. Az a világ, amely bosz­­szus vagy áhítatos álmélkodással hallgatta a beszé­dét, amelyet reszketős vágy fogott el, hogy csak a ruhája szegélyét érinthesse, amely nem ismert szé­gyent és akadályt, hogy hozzáférjen a gyógyulásért, ez a világ el tudta nézni, hogy rókáknak barlangjuk, az égi madaraknak fészkük legyen akkor, amikor neki nem volt, hol fejét lehajtania. (Mt. 8:20.) Amig járt-kelt az emeberiek között, csak Jött­­mentnek nézték. A saját faluja lenézte. (M.k. 6:3.) Életére törtek, hogy végérvényesen kitaszítsák ma­guk közül. (Lk. 4:29.) Midőn már nagyon kellemetlen lett számukra, az ég és föld között adtak neki helyet. Leszavazták ide­gen védőjét. (Lk. 23:21.) Az élő Jézusnak sehol senki sem. adott helyet. A meghalt Jézus végre hajlékot talált egy félénk tanítványánál. (Jn. 19:38. É És a sziklabariano be­fogadta. Állandó lakásul szánták neki. Talán azért, bogy a halott iránti kegyelet4adó lerovásával jóvá­­tegyék azt, amit elmulasztottak az élő iránt? Lehet. Hiszen sem az éjszakai látogatóval, sem a félénk tanít­vánnyal nem találkozunk az élő Jézus környezetében. Az egyik a zsidóktól félt, a közvéleménytől. A másik a társasági színvonal elvesztésétől, a kari lenézése tői. A halottnak vélt Jézus megbátorította a féléin keket. A helyzet kétezer év alatt alig változott. Az Élő Krisztus most is széjjel jár. Tanít, gyógyít, mindenütt jót tesz. Most övé minden hatalom, mennyen és föl­dön és velünk van a világ végezetéig. Golyószórók, gránátok, aknák! között, bombazáporban, kimért fej­adagokban, káromlásban, gyülölségben, eszét-vesztett rombolásban és pusztításban hörgi, ordítja ez a vi­lág: »Itt nincs helyed, Názáreti! Itt nincs helyed bethlehemi Kisded!« És ő mégis jön! Ma még kegyelemmel Lön az., akié minden hatalom. Van-e helye nálam? Ez az én kérdésem. Mit felelek rá? Ez az én ügyem. Helyet adtam neki a szívemben... »mikor a lelkem roskadozva vittem, ... nem harsonával, hanem jött néma, igaz öleléssel... háborús éjjel... mindörökre látom«. Ez az én karácsonyom. A mostani. És most van helye nálam az élő Jézus Krisz-* tusnak. Tárnok Gyula. Karácsony és az angyalok éneke. Az emberi élet elindulás és megérkezés. El­indulunk az élet és világosság forrásától: Istentől és megérkezünk őhozzá. Elindulásunk és megérkezésünk között van földi életünk szakasza. A vándorlás köz­ben öröm és bánat zúg a lelkűnkön. Az örvendetes hír boldogságot hoz szívünkbe. A mai emberiségnek különösképpen szüksége van az örömhírre, mert na­gyon sok a baj és a nyomorúság. A háborúskodás zaja és pusztítása száguld át a földön, számkivetve a bér­dességet és nyugodalmai. Miért van ennyi könny, harc és békétlenség az emberiség között? E földön azért van annyi- fájdalom, mert az emberiség nagy része nem Miallja meg -az angyalok énekét, amely zengett az idők teljességében a betlehemi mezők felett: -»Di­csőség a magasságos mennyekben az istenné és e földön békesség a jóakaratot nyert emberiségnek«. Milyen felséges ének ez! I Az angyalok éneke kettős irányú. Az ének első fele Istenre mutat: »Dicsőség a magasságos mennyek­ben az Istennek/« Az ígéretek, amelyek évszázadokon át hangzottak a próféták ajkáról, beteljesültek, eljött a Megtartó. Milyen nagy volt az öröm, amikor az angyalok serege ezt a felséges eseményt: Jézus szüle­­téséét közölte a pásztor emberekkel, akik azonnal el­indultak Bethlehembe, hogy lássák a megszületett Megtartót. A pásztorok megtalálták Jézust a jászol­ban és szívükben nagy örömmel távoztak el onnan; visszatértek és dicsőítették az Istent. A testi és lelki ajándékért, az örömért, előhaladá;­­sért, mindenért Istent kell dicsőítenünk, mert az an­­ígyalj ének első fele is ezt kívánja tőlünk. Az ember milyen könnyen elfeledkezik Isten dicsőítéséről és a saját erejének tulajdonítja a sikereket és eredménye­ket. Jaj nekünk, ha elfeledkezünk az angyali ének első feléről! Az egész életünkkel Isten dicsőségét kell szolgálnunk/'Boldog az a lélek, aki megérti az angyali ének első részét és engedelmeskedik annak! Ha meg­halljuk és teljesítjük az angyali ének első felét, akr kor Isten, mivel hatalmas, kegyelmes Úr, megadja nekünk az igazi békességet! Az angyalok énekének a második része a földre mutat: »És e földön békesség a jóakaratot nyert ent­­beriségnek.bi Vájjon, ma elképzelhetünk-e nagyobb áldást és ajándékot. Mi hiányzik a családból, a tár­sadalomból és a nemzetek egymás közötti életé­ből? Kire van szüksége a mai emberiségnek? A fe­lelet könnyű e kérdésekre. Krisztusba van szüksége minden idők emberének, mert Ő a Békesség Fejédelnte, Ő hoz e földre igazi békességet. Az angyalok által hirdetett békesség a miénk lehet, ha szívünkbe fogad­k jak az áldott vendéget: Krisztust és dicsőséget adunk DDRÁNf Tt;T LAP A DUNÁNTÚLI RE ^mdt'MSdßyaSSZay Vince Püspök úrnak 3ZLÖNYE-------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: . ^eíyben. ..... FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKÁTÁRS ES A híAL/v>-„* C rr Á ÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom