Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-12-06 / 49. szám
1942. DUNANTüLI protestáns lap 245. oldal. joggal volt ünnepe nemcsak a reformátusságnak, hisz a már említetteken kívül a vármegye alispánja 28 vasúti kocsi követ adott az építéshez. S volt olyan lakodalom, melyben legnagyobb örömet a násznépnek az a 200 P jelentette, melyet a lakodalom folyamán Isten színe előtt megállva, összeadtak a templomra. Az Ur csodásán működik... ezt a gyülekezeti hajlékot építő szórványgyülekezetek tudják a legjobban. Ií. A gyülekezeti teremből Bertha Ferenc lelkész búcsúztatta ki a gyülekezetét, mely az utcán Főtiszteletü Medgyasszay Vince püspökkel az élen a XC. zsoltár éneklése közben vonult a templom kapujához. Itt gróf Teleki Béla főgondnok átadta a püspöknek egyszerű és komoly szavak kíséretében a templomkulcsot. Bevonulás és a szokásos éneklés után az őrségi egyházmegye esperese, Fejes Gábor Bibliát olvasptt és imádkozott: hálát adott az Istennek azért, hogy a szívekre nehezedő kétséget és agodalmat a templomépítés gondolatával eloszlatta. — Mélységesen bibliai gondolat volt ez: a lélek terhe eloszlik, ha az Isten ügyének szolgálatában anyagi tehervállalástól sem riad vissza a gyülekezet! — »Szegények és gazdagok, közel és távolállókj sőt egyházunkon kívül állók is örömmel vetették adományaikat a templom oltárára.« Befejezésül pedig így könyörgött: »Tedd hát Uram az igazi boldogság helyévé és a mennyország kapujává ezt a templomot«» Az igehirdetést a kerület lelkászi főjegyzője, Győry Elemér végezte. A templom igazi rendeltetéséről szólt, alapígéül választva: Jöjjetek énhozzám mind" nyáján, akik megterhetetteíek és én megnyugoszlak titeket. Beszélt a templom áldásairól, s azoic, akik várván várták az alkalmat, hogy bemehessenek az Ur hajlékába, örömmel hallhatták, mennyi áldást kínál a kegyelem Istene a templomon keresztül a gyülekezetnek, minél erősebb a hite, annál inkább vágyakozik hite megmutatására, s annál inkább keresi a kultikus formákat. Theologiai szempontból a templomi istentisztelet az Isten gondoskodása arról, hogy az ember beszélhessen vele, meghallgassa izenetét, örömét, bánatát kitárhassa az Ur előtt, s közelségében meg-t nyugodhasson . Igerhirdetés után Medgyasszay Vince püspök mondott imát, melyből már idéztünk, majd Fekete Károly, a gyülekezet volt lelkésze mondotta el a templomépítés történetének néhány tanulságos és megragadó részletét. III. Az ünnepélyt a gyülekezet halkan akarta megülni. Nem ütötte dobra az örvendetes eseményt, szerény meghívók toborozták össze a hallgatóságot, melynek soraiban mégis "ott láttuk Zala vármegye és Zalaegerszeg városának és társadalmának képviselőit is. Ott volt a megjelentek közt Vértessy Vilmos, a szombathelyi Máv. üzletvezetőség igazgatója, a vármegye alispánja, a főispán a presbitérium élén. Nem célunk; hogy részletesen felsoroljuk a megjelenteket, iskolák, egyesületek, közületek képviselői. Megemlítjük ellenben azt, hogy egyháziak közül a már említetteken kívül jelen volt a püspök úr kíséretében Fazekas Mihály püspöki titkár, valamint az őrségi egyházmegye majdnem minden gyülekezetének képviselője, a lelkészek palástosan, s igen sok hívő a gyülekezetekből. Ott volt Németh Károly keszthelyi lelkész is, akinek templomában a zalaegerszegi templomépítés gondolata megfogamzott a volt zalaegerszegi lelkész szívében, valamint a nagykanizsai gyülekezetünk nyug. lelkésze, Kádár nagytiszteletű úr. A szombathelyi protestáns katonai egyházat dr. Dezső László főlelkész képviselte, a helybeli ev. egyházat pedig Nagy Miklós lelkész. Tulajdonképpen egy nagy család gyűlt itt egybe, résztvenni a zalaegerszegi testvének örömében. S az volna szép, ha valahányszor templomot szentel egy gyülekezetünk, a többiek is vele együtt örvendeznének, s imádságaikban megemlékeznének a gyülekezetek előtt is az eseményről. IV. Végezetül, minthogy nem egyszerű krónikát akartam írni, egy-két megjegyzést kell tennem. Vajha minden gyülekezetünk megértené azt, hogy a magyar reformátusság nagy kérdései, s így elsősorban a szórványgyülekezetek templomépítése, — a fent kifejtett értelemben, kombinált kivitelben — másként meg nem oldható, mint közösségi módon. Minden ilyen szórványtemplomba éppen a keresztyén testvériség kidomborodása, ha nem is az egész magyar reformátusságnak, de legalább a dunántúli egyházkerület reformátusságának adománya révén bele kellene épülnie. A helyzet előbb-utóbb rá fog bennünket kényszeríteni arra, hogy minden ilyen vállalkozáshoz minden gyülekezetünk hozzájáruljon. Ettől ma még messze vagyunk, nem is annyira a gyülekezetek népének, mint inkább a vezetőinek elzárkózása miatt. Vannak azonban biztató jelek, ahol már a gyülekezet számottevő része tudja, mit jelent az Isten országa e világi költségeihez hozzájárulni esetről-esetre. S nagy feladatokat az elkövetkező időkben nemcsak hogy nem lesz lehetséges, de nem is szabad másként megoldani, mint közösségi alapon, minden gyülekezet részvételével. ■ A másik megjegyzésünk az, hogy óriási jelentősége van annak, hogy világi emberek keresztyéni lélekkel és emberséggel mellé állanak a gyülekezetnek a nehéz órákban is. A zalaegerszegi gyülekezet hálás lehet az Urnák, amiért küldött imádságos szívű, anyagi erőt, fáradságot nem sajnáló világi vezetőket, főgondnokot, gondnokot, azután presbitereket, gyülekezeti tagokat a templomépítés nagy munkájába való közreműködésre. Mindent el kell követnünk arra, hogy felébredt világi elemek minél nagyobb számban kapcsolódjanak bele a gyülekezeti munkába. Erre irányuló erőfeszítések eddig is voltak, s nem hfáb%, de amiért mégis megemlegettük, azért volt, hogy egyrészt hálásak lehessünk Istennek a zalaegerszegi világi vezetőkért is, másrészt, hogy a világi elemek felébresztésére el nem lankadó erővel munkálkodjunk. Szij Rezső. A barsi ref. egyhmegye közgyűlése. A barsi ref. egyházmegye Léván, 1942 november 24-én tartotta általános tisztújítással kapcsolatban rendkívüli egyházmegyei közgyűlését Czeglédy Pál esperes és Csekey János egyházmegyei tanácsbíró elnöklete alatt, amelyen úgyszólván résztvettek az öszszes alkotó tagok, a tanítótestület és az egyházak presbiterei is nagy számban. A Jövel Szentlélek Úr Isten kezdetű énekünk eléneklése után Czeglédy Pál esperes bensőséges imádk sága és megnyitó beszéde következett. Megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg arról a nagy veszteségről, amely a ma-
