Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-12-06 / 49. szám

244. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. tartható és egyéb hasznos célra is igénybe vehető, már ^mint a gyülekezeti élet magával hozza. Melyben vco­­vábbmenően elfér a segédlelkész, helyesebben a szór­ványgondozó lelkész szobája, azonkívül még a tu­lajdonképpeni templom bejáratánál egy kisebb szpba is 'iratteriesztés céljaira. A jövő egyre inkább .igényli (ezt ,a kombinált megoldást, s örömmel látjuk, hogy legyre több egyházközség választja ezt a megoldást, különösen a szórványgyülekezetek, s noha látszólag költségesebb, mintha csak templom épülne, valójában azonban sokkal olcsóbb, mert egy lendülettel megy végbe az egész, nem kell évtizedeken érezni hol egyik, hol a másik helység hiányát és a belőle fakadó anyagi' hátrányokat. Kicsi gyülekezeteknek nem is volna sza­bad mást építeni, mint ilyen kombinált szerkezetű templomot, mely ismételjük, a gyülekezeti munkák­hoz szükséges összes épületeket magában foglalja, ha kell, még a lelkészlakot is. A zalaegerszegi templom, egyik ragyogó lánc­szeme annak a templomsorozatnak, mely az utolsó húsz évben épült a dunántúli egyházkerületben — s több épült, mint annak előtte száz év alatt — Er­dély egy részének hazatérése emlékezetére épült, s valóban két ország ölelkezésének köszönheti létét. 102.000 P-ben van mai pénzértékben, ami az jelenti,, hogyha öt évvel ezelőtt készült volna, kevesebbe került volna. Így sem nagy összeg ez a T02.000 P. M.ég akkor sem, ha egy olyan gyülekezet építette, mely elég nagy összegű adósság goi a hátában kezdett neki. Az utolsó évek egyik nagy tanulsága a kemény­szívű reformátusok számára éppen az, hogy a leg­reménytelenebb helyzetekben épülnek meg egészen csodálatos módon az új magyar gyülekezetek ott, ahol vagy még sohasem volt ref, gyülekezet, vagy századok óta Szünetelt a léte. _____ A zalaegerszegiek temploma is csodalatos mó­don készült el. Fekefe Károly., a gyülekezet volt lel­késze azt mondotta az építés történetét ismertető be­számolójában, hogy a bibliai Bábel-történet fordí­tottja játszódott le a templom építésénél. Nemhogy nem zavarodott össze az építők világa, ellenkezőleg, a templomépítés szent aktusában olyan lelkek talál­koztak, akik semmi más módon nem találkozhattak volna egybként. Azután mindjárt az induláskor tör­tént, hogy a város egyik legeszményibb pontján, a M.agyar Államvasutak egy akkori pénzértékben 8000 P-t érő telket ajánlott fel, illetve adományozott a gyülekezetnek a templomépítés céljaira. Még messze volt a templom a befejezéstől., amikor Nagy Erzsé­bet szórványhívő 1400 P-s orgona-harmóniumot aján­dékozott a gyülekezetnek. Zalaegerszeg más vallású közönsége 1604 P-t adott össze a szent célra, főis­pánja 1000 P-t, s ráadásul az ősöktől örökölt hitét, a Telekiek áldozatkészségét és odaadó fáradozását. A protestáns tábori püspökség is elküldötte a maga 1000 P-jét, s a magyar reformátusság élő történelmi családjai is vállalták egy-egy szép ablakszem költ­ségét. Az SDQ ifjúság a templom két nagy ablak­szemét csináltatta, a legfelemelőbb valamennyi kö­zött. Az ország hősi halált halt Kormányzóhelyettese megengedte, hogy családi címere rákerüljön a remek­­fjaragású szószékre. Harang még nincs, de rövidesen meg fog szólalni a Horthy István emlékharang. — Hányán adtak úgy, hogy kölcsön kérték, mert nem volt pénz a házban, de az Ur hajlékára ez ^volt az áldozat: abból adni, ami nincs, illetve, ami még csak reménylett állapotban van meg. A sárvári- és zalai szórványok éppúgy elküldötték adományaikat, mint a kelenföldi gyülekezet és nőegylet, vşgy a nagyváradi eklézsia. Mily boldog volt a gyülekezet melynek tagjai Alsólendvától, Vasvártól és hasonlóan messze állomásokról több órai vonatozás után sereglettek egybe, szemlélni a templomukat, s azon keresztül a történelem Urát. Bertha Ferenc jelenlegi lelkész alkal­masabb Igét nem is választhatott volna a gyülekezeti teremből a templomba való átvonuláskor mondott imádsága elé a 46. zsoltár szavainál: Isten a mi oltal­munk és erősségünk! Igen, bizonyos segítség a nyo­morúságban. Azért nem félünk, ha eltávoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe: zúg­hatnak, tajtékozhatnák hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor. Nemzetek zajongnak, országok mozognak? Kiereszti hangját, megszeppen a föld. — Valóban meg­rendítő dolog az, hogy míg világok omlanak, milliók szenvednek a világ bölcsőségé miatt, addig az Isten fiainak boldogsága templomokat épít. Hova lettek iazok a bölcsek, kik azt jövendölték, hogy a gyülekezet ' belepusztul a templomépítésbe? Hol vannak azók, akik magukat a realitások embereinek nevezve, meg- I jósolták, hogy a templom sohasem fog felépülni? S lám, az Ur ismét nem hagyta el az övéit. Nemcsak templom épült, hanem vele együtt megadatott mindaz, amire a missziói munkák végzésénél feltétlenül szük­ség van. — A kereszíyénséget kevés ember hordozza, egy-egy hívő gyülekezeti közösség csak sziget a bűnös világ tengerében, mely állandóan ostromolja, hol kí­méletlenül, hol simogatóan nyaldos a hullámaival, hogy így ejtse meg, s csodálatosképpen mégis mindig az történik, minden józan számítás ellenére is, amit Is­ten megígért. S ö rnég egyetlen gyülekezetét sem ha­gyott el, amelyik az ő számára a lelkek hajlékának építésébe fogott. A templomot Szeghalmy Bálint miskolci építész tervezte, s aszerint is épült. Alapul vette a székely j ref. templomot, s egy a magyar építési stílus mai helyzetét ismerve igen sikerültnek mondható válto­zatot hozott létre. Székelyföld és Göcsej különben sem oly távoli fogalmak, mint az avatatlan gondolná. Azzal az Őrség-gel határos, ahova adataink szerint még a 12—13. században is telepítettek át királyaink székely földről határőröket (pl. a Tamaskó és Zsol­dos- családok). S miért ne épülhetett volna Göcsej fő­városában székely stílusú templom, mikor a dunántúl lankáira magyar fővel szebbet nem is igen lehet el­képzelni. A templom belső berendezése is remekmívű fa­ragás, a ref. hit és a ref. egyhá'z szimbólumaival. Aki ismerte már a templomot egy kevéssé,, s látta annak a hit előtt is ragyogó szépségét, az együtt monj dotta az egyházkerület ősz püspökével, Medgyasszay Vincével a hálaadó és könyörgő templomszentelő imád­ságot: »áldd meg ennek a templomnak tervezőjét, áldd ímeg azokat a kezeket, melyek ezt felépítették és fel­díszítették ...« S nyilván mély hatással lehetett a ’más vallásúak szépszámú képviselőire is az imádság­nak ez a része, melyben így könyörgött a püspök: »áldd meg ezt a vármegyét és várost, melyben a Te templomod felépült neved dicsőségére. Járjanak ennek utcáin a szeretet és irgalmasság s csókolgassák! egymást. Áldd meg minden rendű és rangú lakosát, ;azokat is, akik más templomban ugyan, de Téged imádnak, akik más úton keresnek, de Téged keres­nek...« S valóban: a zalaegerszegi templomszentelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom