Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-11-22 / 47. szám
Ötvenharmadik évfolyam. 47. szám. Pápa, 1942 november 22 A jubiláló csurgói Kollégium. — A 150 éves iskola belső életéből. — Az 1942. év nevezetes évforduló a csurgói, kollégiummá lett iskola életében. Április 2-án mult 150 éve annak, hogy az intézet, mint grammatikai iskola megkezdette működését. Csodálatos nagy idők voltak a XVIII, század utolsó évei! Talán a »türelmi rendelet« hatása készteti a nemes grófot, tolnai Festetich Györgyöt, hogy református jobbágyai részére iskolát fundáljon »Somogyország«-ban. Nemes gesztus egy kafholikus főúr részéről! Az önzetlen honszerelemnek, a felekezeti türelemnek nagyszerű példája ez az iskolajalapítás s valóban méltó arra, hogy a magyar nemzetnek s .elsősorban a főnemességnek minden időkre tanulságul, mintaképül s követendő ideálul szolgáljon. Vajha ina is volnának a felekezeti türelemnek ilyen ragyogó példái! A »Georgicon« halhatatlan emlékű alapítója nagyanyja iránt érzett kegyeletből dönthetett ügy, hogy a csurgói iskola református legyen. Szegedi Júlia ugyanis református volt, s az alapkő letételekor elhelyezett emléklapra a nemes gróf ezeket a szavakat írta: »Pius in aviam filius«. Nem vitatható az sem, hogy nagy része volt az iskola létre jövetelében Nagyváthy Jánosnak, a nemes gróf uradalmi inspektorának, a kitűnő közgazdásznak is, aki mint református egyházunk hű fia sokat fáradozott azon, hogy a gondolatot tett kövesse. Nagy- j yáthy volt a fáradhatatlan munkás és szervező. Gim- I náziumunk történetében valóban halhatatlanná tette nevét. Méltán kerültek hát hamvai iskolánk parkjába, hogy örök időkre emlékeztessék a késő utódokat fajtánk és egyházunk iránti kötelességeinkre. A mostani súlyos időkben is méltó keretek között szeretné megünnepelni iskolánk fennállásának másfélszázados jubileumát. Nagy, maradandó alkotásokkal igyekszik emlékezetessé tenni a nemes gróf intencióit, 'hogy a népi elemeknek minél szélesebb keretek között való kiművelését tegye lehetővé iskolánk falai között. Életre hívta a »Körmendy Sándor« mezőgazdasági középiskolát, a »Nagyváthy János«, téli gazdasági iskolát és a »Baksay Sándor« népfőiskolát. Körmendy Sándornak, a nyolcvanas évek kitűnő esperesének köszönhető, hogy iskolánk főgimnáziummá fejlődött, Baksay Sándor dunamelléki püspök pedig iskolánknak volt kiváló növendéke, aki itt szívta magába a nép szeretetét, hogy aztán művein keresztül szerezzen iskolánknak halhatatlan nevet és dicsőséget. Ennek a sok, maradandó alkotásnak befogadására iskolánk szűknek bizonyult. Ezért kellett nagyobbá tenni kereteit. Lázas építkezés indult meg, Tiogy az új alkotások otthonra találjanak a kollégiummá lett Alma mater kebelén. Közel félmilliós költséggel két emeletessé lett a millénium évében épült iskola. Tangazdaság, kertészet létesült, hogy időtlen időkig hirdesse az új idők szellemét itt a délnyugati végeken. Az új keretek, új alkotások bőségesen megteltek friss, tanulni vágyó ifjúsággal. A 151. iskolai évet 729 növendékkel kezdettük meg. Ebből 535 tanuló tesik a gimnáziumi tagozatra (45 tanulóval több, mint a mult tanévben), 89 a mezőgazdasági középiskolára, 92 a téli gazdasági iskolára és 13 a népfőiskolára. Sokat javult a felekezeti arány is. Amíg a 20-as években alig értük el az 50o/o-[ot, addig most a gimnáziumi tanulók közül 277 a reformátusok száma, e mellett van 2 unitárius, 41 evangélikus és 210 római katholiküs. A többi tagozatban is miénk a majoritás. így készülünk iskolánk másfélszázados jubileumának megünneplésére. Adja a kegyelem dstene, hogy a tervbe vett jubileumi ünnepségek (jövő év tavaszán) idejére eljöjjön a 'békesség áldott ideje, hogy azok az ifjak és férfiak, akik kiröppentek az Alma Mater védő szárnyai alól, s most fegyverrel a kezükben védelmezik drága hazánkat az istentelenség veszedelmei ellen, boldogan térhessenek vissza elhagyott tűzhelyeikre s együtt örülhessenek majdan az ömlőkkel! Csurgó, 1942 november 9. Dr. Galgóczy János 4 VAllástanár. Október 31.* (Folyt, és vége.) Gondoljunk továbbá arra, hogy mit jelentett a reformáció a nemzeti eszme kialakulásában. A protestáns államokban mindenütt nemzeti vallásként jelentkezik a protestáns hit s ha nem is lesz mindenütt uralkodó vallássá, mint pl. Angliában, de nemzeti jelleggel bír mindenütt, ahol elterjedése lehetővé vált. Gondoljunk a slcőfc. a svaiéi, a holland református egyházakra, a finn, svéd, norvég lutheránusokra, — menynyire hozzájárult a nemzeti öntudat kifejlődéséhez a szabad és független emberi eszményt hirdető protestáns hitvallás. A tudományok mai fejlődése,, mely a gondolat és gondolkozás szabadsága nélkül el sem képzelhető, a reformáció tanai nélkül soha meg nem valósulhat. S hogy az iskolázás, oktatás mennyire szívügye a protestáns egyházaknak, azt mi magyarok minden bővebb magyarázat nélkül is tudjuk és hirdetjük. A .Bibliát minden hívő ember kezéhez eljuttatni kívánó protestantizmus könyvnyomdák százait keltette életre s íigy persze, a bibliafordítások révén is fejlődött, szépült, virágzott minden államban az írotialmi nyelv. * A salgótarjáni ref. gyülekezet ez idei reformációi ünnepén elhangzott előadás. MIM íiwm I nnAiromníjn t ip Főt és mélt. Medgyasszay Vince püspök úrnak ill U ^ill A DUN/ hot eS Helyben. TALOS KÖZLÖNYE-------------— r üo^KbhSZfu: -M'EÍXGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ------------------------------------— FELELŐS SZERKESZT Ő DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY;KÜLDENDŐ S TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK
