Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-11-08 / 45. szám

Ötvenharmadik évfolyam. 45. szám. Pápa, 1942 november 8 A lelkipásztor lelkiügyei. A lelki- és az anyagi-ügyek szerint két csoportba oszthatjuk az egész emberiséget. A legtöbb embert elsősorban az anyagi ügyek érdeklik "és a lelki-ügyek másod., vagy tizedrendű helyre kerülnek az élesükben. Hány embert pedig egyáltalában nem is 'foglalkoztat­nak lelki-ügyek, mert ilyen kérdések nincsenek szá­mukra, mivel csak a látható világ érdekli őket! Ne­künk, lelkipásztoroknak sem lesz 'felesleges megállani egy pillanatra ennél a kérdésnél. Vájjon, hogy van a mi életünkben?! A lelki-, vagy az anyagi-ügyek ^domi­nálnak-e bennünk?! Egyházi lapjainkban és a gyűlé­seink programújában a lelki-, vagy az anyagi-ügyek vannak-e túlsúlyban?! Nézzünk szembe önmagunkkal! Ismerjük meg önmagunkat! Ez mindig fájdalmas munka. De nagy tanulságot csak úgy szerezhetünk, gyógyulást csak úgy remélhetünk, ha ezt megtesszük. A »lelkipásztor« szó magában 'foglalja azt a nagy igazságot, hogy mi a lélek emberei vagyunk. A lelki kérdések az elsők az életünkben és csak azután jöhet­nek az anyagi kérdések és egyéb ügyek! így van-e?! Ă lelkipásztor szakadatlan harcban él befelé és kifelé egyaránt! Pál apostol milyen felségesen leírja .évé'; á nagy harcot, a lélek és a test harcát: a belső és a külső ember küzdelmét. (Róm. 7:14—25.1 Ebben a harcban az ember saiát ereiével alul maradna, a test diadalt venne a lélek felett, de Krisztus által megvan számunkra a szabadulás útja, győz a .lélek a test kí­vánságai felett. A lelkipásztor első lelki-ügye, hogy (ezt a tusát megvívja a Lélek által, Aki kitöltetett a mi életünkbe, testünkbe, mely a bennünk lakozó Szent Léleknek temploma! (I. Kor. 6:19.) A Pásztori leve­lek : Timótheushoz írt első és második levél és a Ti­­tushoz írt levél gyakori olvasása a legjobb eszköz a lelkipásztor lelki-ügyeihez, ezeknek szakadatlan szem­­előtt való tartásához! Ezekből a levelekből különös­képpen megismerjük az igazi pásztor vonásait. Mind­egyik Pásztori levél tükör tulajdonképpen, mél vekben, ha beletekintünk, meglátjuk, hogy milyenek vagyunk és megismerjük, hogy milyeneknek kell lennünk! A naponkénti bibliaolvasás a legnagyobb erőforrás min­den ember számára, mert az Igében találkozunk éle­tünk Urával és Királyával, az Ür Jézus Krisztussal, Aki velünk van mindenkor és mindenütt. A mi benső, lelki emberünk szakadatlan építése az Ige által, ez az ei'ső lelki-ügy a számunkra! Ebből következnek a többi lelki-ügyek a lelkipásztor számára, melyek a családjával és az egyházközséggel, e nagyobb családdal kapcsolatosak. A lelkipásztor családiának is lelki-életet kell élnie! A régi kánonok milyen nagy súlyt helyeztek erre a kérdésre is. Ma sem lehet más­képpen! A lelkipásztornak és családjának az élete nyi­tott könyv, melyből a nagyobb család: az egyházköz­ség tagjai olvasnak. Minden paróchia nyitott ablak, melyen át betekintenék a gon'djainkra bízottak: a nyáj­nak tagjai. Jaj nekünk, ha a betekintők sötétséget és nem fényességet látnak ott! A világ világosságának kell lennünk! (Máté 5:14.) Ezek után lássuk a lelkipásztor lelki-ügyeit az egyházközség életével kapcsolatban. Az Egyházi Tör­vények I. te. 37. n§ b) pontjában olvashatjuk ezeket a felki-ügyeket. Minden kötelességünket. így a ' lelki­­ügyeket is, nemcsak azért kell végeznünk, mert az írott törvény parancsolja, hanem végeznünk 'kell, mert a lelkiismeretüifk hajt erre, mert a Lélek indít a mun­kára, mint csontjainkba rekesztett tűz! A létekből vég­zett munkának van igazi eredménye és gyümölcse és minden más munka csak favágás, kontárkodás! Végzem a lelki-munkát, mert Isten bízott meg és ezért más­képpen nem tehetek! Tehát nem vonogatom magamat! Hirdetem az Igét alkalmas és alkalmatlan időben! Az eredményt talán nem is látom meg én, de majd meg­tapasztalja az, aki utánam lép. a munkába. A lelki kö­zönyt látva, nem szabad megállanunk a félúton, hogy hiábavaló minden törekvés, mert nem hiábavaló a mi munkánk az Úrban! A betegeket, szegényeket és visz­­szas házasfeleket meglátogatom és az igével vígasz­talok, békítek és segítek. Végül még egy lelki-ügyre: a reverzális-ügyre kívánok reámutatni. A pásztornak kötelessége meg­őrizni a nyáját. A lelkipásztornak elsőrendű feladata vigyáznia a reábízottakra! Más búzatáblájába gém vág­juk a sarlónkat,, .de azt sem nézhetjük'tétlenül, hogy mások esetleg a mi búzatáblánkba vágják sarlójukat. Református keresztyén anyaszentegyházunk jogait vé­delmeznünk kell, mert mäsRe’’ppen hűtlen pásztorok lennénk! Jaj nekünk, ha megméretve könnyűnek talál­tatunk! Az Ige egyháza vagyunk, ezért álltunk meg a múltban sok vihar és üldöztetés közepette és ez a jö­vendőnknek is a záloga es biztosítéka! Aki meghátrál, abban nem gyönyörködik az’Ür, de »Mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk«. (Zsidókhoz írt lev. 10:39.) Az anyagi-ügyekért mennyit fáradunk és küzdünk. A lelki-ügyekért sohase sajnáljuk a fáradságot, ha­nem végezzük azokat a legnagyobb buzgősággal, mert a lelki-ügyek végzéséből igazi, örök gyümölcsök te­remnek. Az Ige örök és igaz: »Légy hív mind halálig és néked adom az életnek koronáját«. (Jelenések 2:10b.) ’ Ete. Szabó Kálmán. Zilahy Lajos író, a kitűnőek iskolájának érdeké­ben, Pápán, október hó 23-án a Jókai-Mozgóban elő­adást tart. DP Jus LAP L -.t ésméU. N^edgya Helybe«- All M LA Hl A DUI Fot ‘ • ‘ *AT ALOS KÖZLÖNYE _______ ^----crrTtTvA S Á R N A P._______________________ . rUSZERKESZTŐ: MED, G YASSZAY VINCE PÜSPÖK-------------------------------------­FELELŐS SZEúrtESZYÓ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL F *)ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLÓ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom