Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-02-01 / 5. szám
Ötven harmadik évfolyam. 5. szám. _____ Pápa, 1942 február 1 Nőszövetségi munka. A keresztyén egyháznak éppenúgy tagjai a nők^ mint a férfiak, ezért hekik is joguk van az egyház munkájában, minden életmegnyilvánulásában résztvenni. Az egyház állandóan harcol azért, hogy tagjait megtartsa Isten országa számára és út, tanítványokat gyűjtsön Krisztus táborába. Harcol a közönyösség és hitetlenség ellen, külső és belső ellen. Az egyház munkája kiterjed az emberi élet minden területére. Ezt a munkát egyedül nem tudja elvégezni a lelkipásztor. A presbitérium munkája is anynyira elhatárolt keretek között folyik, hogy ezen kívül - még sok elvégzendő feladat marad. Ebbe a munkába feltétlenül bele kell kapcsolni az egyház nőtagjait is. Az első keresztyén egyházban már munkálkodtak és segítettek az apostoloknak. Ők hordozták a betegek, • szegények és árvák gondját. Későbbi századokban is munkálkodtak. Nem volt olyan egyházi.jnegmezdulás, lelki ébredés, ahol ott ne lettek volna a hivő és imádkozó életű nők1. A magyar református egyház életében is, mint világító fáklyák ragyognak előttünk életükkel és hitükkel, az egyház és a magyarság érdekében végzett munkájukkal: Árva Bethlen Kata, L.orántffy Zsuzsánna. A magyar nők is részivettek egyházi és nemzeti munkában egyaránt. A nőnek elsőrendű munkatere a család. A rendkívüli idők már sokszor kiszólították a családi otthonból. Az előző világháború idején a férfiak munkakörét is be kellett tölteni a nőknek. Elmentek a kórházakba, hivatalokba, műhelyekbe dolgozni. Kiléptek az elzárt keretből, amelyben éltek, így az egyházi munkába is fokozottan belekapcsolódtak'. A nők alkalmasak minden munka végzésére. Az egyházi irányú munka, amelyhez hit és szeretet szükséges, közelebb áll hozzájuk, mint a férfiakhoz. A nőnek egyházi munkában való részvétele ma különösen fontos. Azok az egyházközségek, ameíyek felismerték ennek jelentőségét, már megszervezték a nőegyesületeket, női táborokat, nőszövetségeket. Öszszegyűjtötték azokat a nőket, ak,ik a Krisztust követték és az egyház ügyét akarták szolgálni. Ezek a ^gyülekezetek bizonyságot tehetnek arról, hogy milyen sok áldás származott munkájukból. Sok olyan munkát elvégeztek, amelyet sem a lelkipásztor, sem ,a presbitérium nem tudott volna elvégezni. A gyülekezet életében állandóan vannak olyan feladatok, amelyeknek elvégzésére a nők alkalmasabbak, mint a férfiak. Bennük több a szelídség, a szeretet, a hit és az áldozatkészség. Részvéttel hajolnak le az elesetthez, gondozásukba veszik a szegényt és az árvát. Földönjáró angyalai lehetnek a gyülekezetnek, ha híven betöltik hivatásukat. Eredményes munka végzéséhez szükséges az alapelveknek a megjelölése. Szervezetre, keretre van szükség, amely összetartja a nőket. Pontos határvonalat nem lehet megjelölni, mert sokszor a helyi viszonyok, rendkívüli körülmények más és más feladat elé állítják őket. Olyan alapszabályt kell készíteni, amely az egységet biztosítja és a közös cél felé irányítia ^ nőszövetségeket. Eddig nem volt olyan alapszabály, amelynek alapján meg lehetett volna indítani a női munkát. Más-más alapszabállyal működtek a nőegyesületek., a női táborok és nőszövetségek. Sok helyen nem is volt alapszabálya ezeknek az egyesületeknek. Ezt a Konventnek kellene elkészíttetni és minden gyülekezetnek megküldeni, hogy ennek alapján mindenütt megindíthassák a női munkát. A nőegyesület és női tábor elnevezést szüntessék meg, helyét a nőszövetség foglalja el. Legyen már végre itt is egység! A dunántúli egyházkerületben is van még sok olyan gyülekezet, ahol nem működik a nőszövetség. A templomi igehirdetés nem tudja a gyülekezet nőtagjainak jelentékeny részét összetartani és munkába állítani, ezért szükség van a nőszövetség megszervezésére. Az alvó gyülekezetek életében ébredést jelent a női munka ítfegindítása. Az egyházat előbbresegíti hivatása betöltésében. Általuk megnövekedik a templombajárók száma és elviszik az evangéliom üzenetét „a családi otthonukba. Munkájuk nyomán szebbe boldogabb lesz a magyar családok élete és .viruló az egyház élete is! Csizmadia Károly. Jézus és a templom.* Az Evangéliomnak a templommal kapcsolatos igéi alapján. (Folyt, és vége.) Jézus és a templom. ( »Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!« — mondja M.t. 12.-ben Jézus épen a templommal vonatkozásban. Tehát nemcsak a r. kát. templomok áhítatot ébresztő tartozékai, de a jeruzsálemi templom áldozatai is, amelyek annyi népet parancsoltak kebelére, elmaradnak az én templomomtól. Az a Jézus, aki nem azért jött, hogy eltörölje, hanem hogy betöltse a törvényt, tehát a törvénybe beágyazott templomot is és így minden igazságunkat, mely a templomhoz fűződik, többé tegye a farizeusok s Írástudók igazságánál (Mt. 517, 20), minden pontocskáját a törvénynek beteljesedővé (Mt. 718), az ószövetség minden füvét, kalászát teljes búzává (M.k. 4.2a) érlelje, — mivel tette * Irta és a pápai ref. egynázmegye lelkészértekezletén felolvasta Kiss Zoltán nyárádi lelkipásztor". I I Főt. és mélt. Medgyasszay Vince püspök úrnak \| U I A Sí 1/ U 1 Helyben. 11 ö lilll A DUNAi* I ULI K t FO RM AT US EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ____ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. _______________________------------------------------------------ FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK--------------------------------“-------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL ÖISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK
