Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1942-08-09 / 32. szám
146. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 1942. hasznos tagjaivá válnak egy tnagy közösségnek. Életük lassan átváltozik. Maguk is szolgálnák, segítik, {ápolják és erősítik egymást. Egymáshoz fűzi őket a krisztusi szeretet és így válik Béthel, a legborzalmaasabb betegek otthona, a 'békesség, a boldogan, végzett munka helyévé. Minden beteg tudhatja, hogy csekély erejével is résztvehet abban a munkában,; amely Isten akaratából történik. Ők is »Isten munkatársai« lehetnek szolgálatukkal. E sorok írójának mondotta az előbb említett hegedűművész: »Hálát adok Istennek, hogy ide kerültem! Különben sohasem lett volna számomra valóság Krisztus«. Nem önmagát vigasztalta. A szemében ott égett az. őszinte hit belső átélésének ragyogása. Megvallom, sokszor megszégyenített ezeknek a betegeknek a hite. Az intézetnek theologiája is vöd. A hallgatók resztvettek a gyakorlati munkában is. A végzett bélés külföldi theologusok részére is tartottak naponként az esti órákban előadásokat. Keletafrikában külmissziói intézetet is tart fenn Béthel. Itt 16 lelkész vezetése alatt 440 munkás építi Isten országát 20 missziói állomáson, 180 elemi és 4 középfokú iskolában. Németország minden részében pedig belmissziói fiókintézetek vannak. 75 év eredményének csak a statisztikája több oldalt tesz ki. Ezt a munkát nem emberek végezték, hanem Isteni . Mi magyar theologusok, akik rövidebb.,vagy hoszszabb ideig viseltük a »blaue Schürze«-^ a diakónusok (egyenruháját, és annyi áldást nyertünk Béthel ben, gyümölcsözhessük a szolgálat lelkét — melyet magunkkal hoztunk — a mi magyar népünk között. Bodelschwing, Béthel mostani vezetője írta e sorokat néhány héttel ezelőtt: »Ezekben a komoly időkben a 75 éves jubileumot: csak csendben ünnepeljük. De annál hangosabban dobogja a szivünk: mindenért legyen Istené a dicsőség!« Soli Deo Gloria! Pápa. Bognár Károly s.-lelkész. Szociálpolitikai tanszék a ref. theologiákou. A Református Élet augusztus 14 számában a íennebbi cím alatt vezető cikk jelent meg dr. Szilvássy Sándor miniszterelnökségi miniszteri titkár tollából. A címhez a szerkesztő ezt a megjegyzést fűzi: »Nagy érdeklődésre tarthat számot az alább, világi oldalról érkezett cikk, amely hozzászólás a nagyon időszerű lelkésznevelés kérdéséhez«. A szerkesztői megjegyzés, Valamint a cikk tartalma arra indít, hogy a felvetett gondolatra néhány megjegyzést tegyünk. A cikk gondolatmenete ez. Az élet haladása új követelmények elé állítja az egyházat is. Ma a szociális kérdés megoldása a kor nagy feladata. Ebben a munkában »elsőrendű fontosságú a társadalmi lélek kialakításának kérdése, az emberek egymás mellett való átitatása«. Ez a munka elsősorban a lelkipásztosége, és ennek az egymásért élni tudó társadalomnak lelkiséggel, keresztyéni lelkiséggel, k'risztianizmussal Való átitatása«. Ez a munka elsősorban a lelkipásztorokra vár, akiknek »kettőzötten éberen, és minden problémával szemben felkészülten kell állniuk...« »Ezért kívánatos lenne, ha a református theologiák tanszékei szociálpolitikai tanszékekkel lennének bővíthatők, Vagy legalább is alkalmat kellene találni arra, hogy a jelenlegi tanrendi beosztás mellett heti kéthárom órában a teológusok bizonyos mérvű közgazdasági ismeretekre is szert tegyenek«, ...»már a .legközelebbi szemesztertől kezdve...« S akkor majd »Az új eszméktől telített új lelkészi kar... az 500 éves ősök lendületével veti rá ekevasát erre a még töretlen barázdára« s építi a hazát és Isten országát. A cikk tartalmára vonatkozólag pedig nyissuk fel az E. K. 1911 .évi 183. sz. határozatával életbeléptetett theol. akadémiai tanulmányi és vizsgálati rendet, s a kötelező tantárgyak közt ott látjuk a Nemzetgazdaságtan-t, »különös tekintettel a munkáskérdésre és a kisebb gazdasági exisztenciák létfeltételeire a III. és a IV. éven hetenként 2 órán«. Ha pedig az E. K. jegyzőkönyveiben egy évvel visszalapozunk, az 1910. évi jegyzőkönyvben a 105. szám alatt azt is megtaláljuk, kinek az indítványára került be a nemzetgazdaságtan a theol. tantervbe. »E. K.... Gróf. Tisza István következő két indítványát fogadta el: 1. szociológia helyett teendő: Nemzetgazdaságtan különös tekintettel a munkáskérdésre és a kisebb gazdasági exisztenciák érdekeit előmozdító intézményekre a III. és IV. éven heti 2 órán. 2. Az E. K. a theol. akadémiák tanulmányi rendjét akként módosítja, hogy a cura pastomlis és a belmisszió mind a négy évfolyam tárgyai közé felvétessék. Éspedig az I. éven heti 3 órán adassék elő a cura pastomlis ’és belmisszió elmélete, amely a lelkészi tevékenység ezen ’ágazatának célját, feladatait és teendőit, s egyúttal mindazon egyházi és társadalmi mozgalmakat, munkákat és intézményeket behatóan ismertesse, amelyek hazánkban és külföldön a hívek lelki gondozása, valláserkölcsi nevelése, a szegények, betegek, árvák, elhagyottak, erkölcsi züllésnek indultak gondozása révén kifejlődted s a társadalom különböző osztályaihoz tartozó híveket a krisztusi szeretet gyakorlati munkáidban hivatvák egyesíteni, A II., III. és IV. évfolyamon hetenként egy délután és egy este oly gyakorlati munkára fordítandó, amely a theol. akadémiák ifjúságát megfelelő sorrendben fokrólfokra vezesse be a fent elősorolt lelkészi és egyháztársadalmi tevékenység egész mezejébe«. Ezek szerint a szociális kérdésnek egyházi és ezzel együtt lelkésznevelési szempontból való fontosságát és a társadalmi lélek nevelésének nagy jelentőségét már 1910-ben is jól látták vezető férfiáink és intézkedtek is [e tárgyban. Az 1924. évi tantervbe.n is szerepel a „nemzetgazdaságtan (és természetesen a pura pastoralis és belmisszió is). Érdekes, hogy itt mégis helyet nyert a szociológia, mert a tárgy így szerepel: »Nemzetgazdaságtan és szociológia a III. és IV. éven heti 2 órán«. Nem maradt ki ez a tárgy, amelyre a Réf. Élet cikkírója most kér tanszéket, az új. tantervből sem (1940). A filoz.-neveléstani tanszék tárgyai közé van beosztva, nem egészen jó szöveggel, mert közgazdasági an-szociologia ez a váltakozó tárgy, a tantervi szöveg pedig: »egyik évben... szociológia...« »másik évben ... szociológia (a néptudománnyal)«, ami tévedés, mert az első esetben »közgazdaságtan« lett volna írandó. Tegyük még hozzá, hogy éppen a beható társadalmi érdeklődés és az egyház és népünk jövőjéért való felelősség érzése Sárospatakon megindította a theologiai szempontú falu- és néptudományt, s ma a »faluszeminárium« felsőbb rendelkezés és külön tanszék nélkül is egyre mélyebb gyökeret ver theol. főiskoláinkon. Dr, Trócsányi Dezső.
