Dunántúli Protestáns Lap, 1942 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1942-08-09 / 32. szám

Ötvenharmadik évfolyam. 32. szám. Pápa, 1942 augusztus 9----------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ------------------------------“----------­FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA ţ FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOS THÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK A 75 éves Béthel. Nemrég ünnepelte csendben a németországi Be­thel, az európai kontinens legnagyobb belmissziói in­tézete, alapításának 75. évfordulóját. Méltó, hogy erről az eseményről megemlékezzünk e lap hasábjain rjészben azért, mert több, most is szolgáló magyar lelkipásztor nyert döntő hatást ebben az intézetben, ítészben pedig azért, mert alig van olyan intézet a világon, melynek keletkezése és mai küzdelmes, dia­dalmas léte annyira az evangéiiom csodája lenne, minit Béthelé. Németország északnyugati részében, Westfáliá­­ban, a teutoburgi erdő lábánál, Bielefeld tőszomszéd­ságában épült Béthel. Nem egyszerre keletkezett. Kicsi mustármagból fejlődött terebélyes fává. 1867 őszén a mai modern kór ház város helyén csak egyetlen szal­matetős ház állt, melyet kegyes bielefeldi kereskedők vásároltak epileptikus betegek részére. Az első öt évben Simon Frigyes lelkész és Unsold János vezették' és fejlesztették az intézetet. Az 1872. év fordulatbii jelent Béthel életében. Ekkor vette át a vezetést Bo­­delschwing Frigyes, egy csodálatosan mélyhitű, tör­hetetlen akaraterejű lelkész. Miniszter fia. Volt gazda­tiszt, bányász, kőtörő, theologus. Heteken át élt csa­vargók között álruhában. Otthon volt a legfelsőbb körökben és ismerte a "betörők életét is, de mindenütt megmaradt az evangéiiom alázatos szolgájának. Hívő lélekkel és nagy emberismerettel kezdte meg munká­ját. Tudta, hogy eszköz a élete: épít ugyan, de á téglát Isten adogatja a kezébe. Ügy nőttek a házak a földből, mint a gomba. Végig koldulta egész 'Né­metországot. Mikör 1910 április 10-én meghalt, a mai helyén ott állt a világ egyik legnagyobb belmissziói intézete. ü Béthel állam az államban. Külön közigazgatása van, melyet az alapító Bodelschwing fia, volt biro­dalmi püspök, a hitvalló egyház mai élharcosa yezet. Az intézetnek van diakónus- és diakonisszaképző-inté­­zete, több temploma* áruháza, több ezer hold földje, vizvezetéke, műhelyei, nyomdája, iskolái, külön táv­beszélője, temetői, sőt valutája is, az ú. n. Béthel-pénz. A házaknak bibliai nevük van. Ilyenek: Nazareth, Si­­loah, Nebo, Gaza, Libanon, Kapernaum, síb. áz egész intézetnek átlag hat-inyolcezer lakója van. Az elmúlt 75 év alatt 21.582 beteget ápoltak. Béthel a szenvedés és halál városa, melyben az élet legszánalmasabb elesettjei élnek: epileptikusok és elmebetegek. Az elmúlt 75 évben átlag csak epilep­tikus 2200 volt az intézetben naponként. Az elmúlt lévek egyikében 250.000 epileptikus rohamot számol­tak meg, ami azt jelenti, hogy minden harmadik^ percben egy beteg élet és halál közt lebeg. Ezek élete sokkal megrazóbb, mint az elmebetegeké, mert az utóbbiak nagyobb része nem tud betegségéről, de az előbbiek — különösen a betegség kezdetén — világosan látják életük tragikumát. Értelmük nem Jio­­mályosul el, csak a betegség későbbi stádiumában. Élő halottak, akik tudják, hogy soha nem mehetnek vissza régi munkahelyükre és szeretteikhez. Béthel látszólag olyan, mint egy nagy temető, ahol reménye­ket, vágyakat, célkitűzéseket, élő embereket temetnek el. De sok kettétört földi élet roncsaival találkozha­tunk ott-. — Az egyik házban él egy leány.Szülői és 'főiskolája nagy reménysége volt. Stipendiummal uta­zott Amerikába. A hajón epileptikus rohamot kapott. Visszahozták. Most Béthelben várja a halált. A má­sik házban, a többi közt, egy fiatal hegedűművész lakik. Pár éve már Berlinben hangversenyezett. Egy csomó újságot QjTZ, melyben úgy írnak róla, mint a jövő nagy művészéről. Egyszer hangverseny közben rohamot kapott és most Béthel egyik konyháján edényt mosogat. Ezer és ezer ilyen megszakadt életet találhatunk az intézetben. Béthel mégis az öröm és az élet városa, — han­gozzék bármily furcsán. Aki először megy oda, azt hinné, hogy ott gyülölség, kétségbeesés és örök zúgo­lódás honol. Aki pedig hosszabb időt töltött ottv sze­re tetet , megbékélést és belső csendességet tapasztat a betegek életében, mert naponként találkozik az evan­géiiom csodáival. Nyomorék testekben bűnökön dia­dalmaskodó lelkeket talál; a megváltott és üdvössé­get talált lélek győzelmét a test felett. Béthelben két orvosságot használnak: Isten igéjét és a munkát. Bodelschwing mondotta: »Az evangéiiom és munka a legjobb orvosság betegeink számára«. Minden ét­kezés után, reggel, délben és este áhítat van. Minden héten bibliaóra és .minden vasárnap istentisztelet. A diakónusok és diakonisszák az evangéiiom lelkét hor­dozzák alázatosan betegeik között • és életükkel, ’bi­zonyságtételeikkel aaz elesettek figyelmét az örökké­valóság felé irányítják. A Krisztusban megbékélt lé­lek azonban nem lehet tétlen. Isten előtt senki sem lehet annyira beteg, hogy mentesítve lenne a szolgá­lat alól. Viszont senki sem lehet olyan erős és egész­séges, hogy ne szorulna rá embertársai szolgálatára. A könnyebb betegek szántóföldön, kertészetben, könyvkötészetben, cipész-., asztalos- és ’egyéb műhe­lyekben dolgoznak. A gyengébbek staniolpapirt haj­togatnak. Még a legelesettebbnek, egy 24 éves, süket­­néma és vak leánynak, aki akkora, mint egy 3 éves gyermek, és aki születése óta ágyban fekszik, megvan a maga szolgálata, melyre a mostani vezető, Bodel­­ischwing tanította meg bámulatos türelemmel. Ha látogató jön hozzá — évente több ezer — a párnája alól elővesz egy perselyt és addig nem engedi ely míg az nem adakozik. A betegek között munkaközös­ség alakul ki. Céltévesztett életük új értelmet nyer; r r r Dtjv' " ^ tk imnn a iff ír TIT 0 f ¥ t* |j p Főt. és mélt. Medgyasszay Vince püspök úrnak || | , |Í Helyben. A DUNA _____________________________________________ TALOS KÖZLÖNYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom