Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-02-23 / 8. szám
Ötvenkettedik évfolyam. 8. szám. Pápa, 1941 február 23. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE _________________________________MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.___________________________________----------------------------------------------- FŐSZERKESZTŐ: MEDGYASSZAY VINCE PÜSPÖK ----------------------------------------------FELELŐS SZERKESZTŐ DR. PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA I FÖMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: DR. TÓTH LAJOSTHÉOL FŐISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ I TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK Új magyar református énekeskönyv. 2. Az új ének-anyag. Ha most már az énekeskönyv szerkezetének áttekintése után magát az énekanyagot vizsgáljuk, legelőször is az tűnik fel, hogy nagy súlyt helyeztek a szerkesztők az énekek »írásszerűségére«. Azért vették fel e gyűjteménybe Szenczi Molnár Albert teli es Psalterium Ungaricumát, az 1608-ban Hanauban megjelent második, véglegesnek és hitelesnek tekinthető szövegével,, hogy minél több bibliai-eredetű, tehát kimondottan a »Szent Lélek által tanított« ének legyen ez énekeskönvvben. így a közölt zsoltárok csonortja gyökeresen eltér jelenlegi énekeskönyvünk túlságosan megrövidített, sok helyen szélsőséges szabadsággal átdolgozott és.az önkényesen megváltoztatott dallam kedvéért átritmizált zsoltár-szövegeitől. Méltán viseli tehát az énekeknek ez a csonortia: a »Szent' Dávid királynak és prófétának százötven Soltári« címet, mert valóban a bibliai zsoltár-szövegek teljes költői átiratát nyújtja. A Szenczi Molnár Albert-féle zsoltár-szövegekhez \v aló ragaszkodásnak igen tiszteletre méltó lelki .alapjai vannak. Mert el kell ismernünk és állandóan hangoztatnunk kell, hogy ő elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar költészet, a zsoltárfordítás terén, azzal, hogy meglátva az előbb keletkezett zsoltárfordí- | tások nagy részének költőietlenségét és terjengős, i parafrázisszerű voltát, megalkotta Lobwasser német szövegei nyomán az időrendileg ugyan nem első (Bogáti Fazekas Miklós fordítása előbb elkészült, de nyomtatásban soha sem jelent meg), de legelőször ik inyomtatott, teljes magyar zsoltárfordítást. Fordítás közben a német variáns fogyatkozásait^, a Lutherié le német és a Károlyi Gáspár-féle magyar bibliai szöveg figyelembevételével igyekezett kijavítani. A imég a nyelvújítás által meg nem gazdagított magyar nyelven verselt, de igen ügyesen segítségül vette a népnyelv pompás törzsökös kifejezési formáit és szókapcsolatait. így, mivel munkájában teljes anyagi és tárgyi hűségre törekedett, időálló szövegei csakhamar népszerűek és nemzeti költészetünkben is fontos úttörő és útmutató jelentőségűek lettek. Ámbár mindezt elismerjük, mégsem tartjuk helyesnek, ha zsoltárfordításunk és zsoltáréneklésünk ügyét odaláncoljuk Szenczi Molnár Albert zsoltárszövegeihez. Ha úgy méltatjuk Szenczi Molnár Albert zsoltárait, mint amelyek az abszolút tökéletességű magyar zsoltárfordítások, akkor ezzel azt érjük el, hogy poétáink nem is foglalkoznak zsoltárátültetéssel, meg sem kísérlik, hogy az ótestamentomi énekszövegeket mai magyar nyelven szólaltassák meg. Erre pedig nagy szükség van, miért Szenczi Molnár Albert zsoltárai közül mindössze 70— 80 lett közhasználatúvá, a többit pedig igen kevesen ismerik és igen kevesen éneklik. Egy-két elhanva,golt énekszöveget céltudatos munkával népszerűsíteni kell a jelenleg használt Szenczi Molnár Albertféle zsoltárszövegeken kívül, hogy ezáltal növekedjék az énekelt zsoltárok száma. Ilyen, eddig teljesen használaton kívül állt zsoltár a XII. és a CVII.% pedig dallama mindkettőnek annyira értékes, hogy már csak annak a kedvéért is bele kellene ezeket vinnü[nikj templomi éneklésünkbe. Az azonban nem remélhető, hogy minden Szenczi Molnár-féle zsoltárszöyegtef népszerűvé tudjunk tenni, kitartó munkával. Kívánatos volna, ha ezeket a főleg hosszú verssorok miatt nehézkes verselésű zsoltárszövegeket űj fordításban jelentetnénk meg* esetlég az eredeti dallamtól, amennyiben az gátolja népszerűségüket, teljesen függetlenítve. így buzdítani kellene a verselőinket, hogy ültessék át az LI. zsoltárt, hogy Dávidnak ez a gyönyörű bűnbánati zsoltára hangozzék templomainkban. Figyelemre méltó kísérlet ezen a téren Ditsza Béla zsoltárfordítása, melyben sok helyen értékes, lüktető ritmusú, magyar verssorokban bontakozik ki előttünk az, hogy miképen éli át egy mai hívő lélek Dávid zsoltárait. Ha ezelőtt nem is volt jobb zsoltárfordítás Sz. Molnárénál, az nem jelenti, hogy nem is lehet jobbat alkotni. Nem különösen fontos, (hogy ez az űj fordítás egy költő tolla alól kerül jöní ki, magukat az eredeti zsoltárszövegeket sem egy író író által alkotta meg az Ür Lelke. Szenczi Molnár Albert zsoltárszöviegein kívül belekerült e gyűjteménybe néhány Vulgata alapján átdolgozott »Psalmus« is, Sztáray Mihálytól a XXIII. zsoltár átültetésének teljes szövege és a XCII. zsoltár (78.) átirata 4 versszakra rövidítve. Kecskeméti Vég Mihálytól az LV. zsoltár fordítása, mely Kodály Zoltáns Psalmus Hungaricus-ának a szövege (75). Luther CXXX. zsoltár alapján írt éneke: »Bűnösök hozzád kiáltunk«. A »De profundis«-nak ezt az átiratát Payr így jellemzi: »Még az eredetinél is tömörebben fejezi ki az őszinte, mély bűntudatot és az Istennel viaskodó hitnek diadalát« (47). Péczeli Király Imrétől a CXLVIII. zs. (250.) Irásszerüség szempontjából legközelebb állnak a zsoltárfordításokhoz a szentírás parafrázisok. Ilyen mintegy 8 van ebben az énekeskönyvben. Mária éneke (101); Simeon éneke (110); Anna éneke (202); a tízparancsolat átirata (194); a Hegyi beszéd boldogságainak versbeszedése (33); a Mi Atyánk-nak a Lutheri és a »Mennybéli felséges Isten« kezdősorű átirata (200), (199) s Péczeli Király Imre: Paradicsomnak te szép, élő fája kezdősorű éneke, mely Jézusnak a kereszten elhangzott 7 szavából van összeállítva (122). Meg kell itt említenem, hogy űjabbkori zsoltárfordítás is került bele az énekeskönyvbe: Szabolcsba
