Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-02 / 9. szám
40. oldal DUNÄNTüLI PROTESTÁNS LAP 1941. évtizeddel később, 1579-ben megjelent kiadásában találjuk fel legkorábban a Sztárai-féle zsoltárszövegeket s arra sincs semmi támaszpontunk, hogy e zsoltárfordításokat 1569-ben írta volna Sztárai. így a feltüntetett évszám téves. Sztárai Mely igen jó az Úristent kezdetű énekénél ki kellett volna emelni, hogy ez sem eredeti ének, hanem zsoltárfordítás (XCil), A 112. és 131. ének nincs meg Szegedi Gergely 1569- ben megjelent énekeskönyvében, mint az utalás mondja. Az 1778-ban megjelent debreceni énekeskönyvből vették át a szerkesztők a 48, 57, 88, 89, 146, 159, 145. énekeket s forrásul ezt az énekeskönyvet jelölték tmeg, holott az Öreg Graduálban, mely 1,636-bajh jelent meg, már mindez feltalálható. Ambrosius Téged Úristen, mi keresztyének kezdetű énekét az 1642. évi Agyagfalvi Énekeskönyv nyomán közük, holott az már az 1582. évi Bornemissza-féle énekeskönyvben is megvan. Huszár Gál énekének a végén megokolatlan az 1538-as szám (81). A Jézus születtél idvességünkre kezdetű ének, mint a fentebb említett, szintén az Agyagfalvi Énekeskönyvből került bele ebbe az énekeskönyvbe, nyomtatásban legelőször az 1590-ik; énekeskönyvben fordul elő (108). A 111 -ik ének végén Kolozsvár 1776 utalás áll, pedig ez már az 1569. évi Szegedi Gergely-féle énekeskönyv 95. lapján is megvan 20 versszakkal. A 211 -ik ének végén álló Debrecen 1778 sem helyes, mert ez az ének már az 1574. évi Huszár Gál-féle énekeskönyvben is megvan. A 96. ének végén ezt találjuk »Régi magyar ének«, pedig megállapítható, hogy ez a szöveg voltaképen két ének összevonásából keletkezett. 1—2. versszaka a Battyáni kódex első énekének két első versszaka, a 3—7. versszakok pedig a Mennyei ige jelenik himnusz 3—7. versszakai. A 22. karácsonyi] invocatio, mely Jer dicsérjük e mai napon sorral kezdődik, az utalás szerint 1778-ból való, holott az már Szegedi Gergely énekeskönyvében megvan, mint az abban a 88. lapon található karácsonyi ének első versszaka (22). Kohlrose Miskolczi Csujak István által fordított éneke végén az 1730-as számot találjuk, ez azt a látszatot adja, mintha ekkor fordította volna ezt az átdolgozó, pedig legelőször a Zengedező Mennyei Kar 1676. évi kiadásának 7. lapján jelenik meg. 4. Sok hiányos meghatározás található benne. A fordított énekek legtöbbjének hiányzik a fordító megjelölése. J. G. Albinus Teljes világ éltemben kezdősorú éneke (42). Torkos András győri lelkész átdolgozása (fi 737). Selnecker Miklós lipcsei tanár éneke Maradj velünk mi Krisztusunk Payr Sándor átdolgozásában került bele (149). Flittner János Oh én bűnös, jaj, mit tegyek kezdetű éneke (43) Abaelard Péter latin himhuszának a huszitáktól átvett szövege {91), s ugyancsak a huszitáktól átvett 99-ik ének és Luther Márton Mi Atyánk-ja Zábrák Dénes soproni lelkész fordításai (200), melyek mind az Evangélikus Énekeskönyvből kerültek bele. A 82-ik ének Sántha Károly átdolgozása, Neumark G. Ki dolgát csak az Urna hagyja (65) kezdetű éneke szintén. Gerhardt Pál Óh, miként fogadjalak kezdősorú éneke Sántha Károly átdolgozásának a figyelembe vételével vétetett fel. Jöjj, népek Megváltója, mely eredetileg Ambrosius milánói püspök szerzeménye, Luther Márton átdolgozása íszérint került bele Gaál Mihály agárdi lelkész fordításában (98). Luther zsoltárfordításánál, melynek kezdősora: Bűnösök hozzád kiáltunk (47) meg kellett volna jelölni, hogy az] a |CXXX. zsoltár átdolgozása és hogy magyarul már az 1569. évi Szegedi-féle énekeskönyv 67—68. lapján megtalálható. Balassa Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak kezdetű éneke a templomi énekeskönyvek közül legelőször az 1642- ben Lőcsén megjelentben fordul elő. Rimay János Mi Urunk és jó Atyánk kezdetű énekénél is ki kellett volna emelni, hogy az nem eredeti, hanem cseh-ből fordított, vagyis valószínűleg a huszitáktól származó ének (283). Ambrosius Krisztus ki vagy nap és világ kezdetű énekénél (223) is rá kellett volna mutatni, hogy az megvan már az 1592-ik énekeskönyvben is, Balassa 76. szám alatt közölt könyörgését 1591-ben írta a tenger mellett. Tévedésnek látszik Lujza Henriette brandenburgi fejedelemasszony életkorának megjelölése is, mert, míg az Evangélikus Énekeskönyvben 1627—1667-at találunk,, addig ebben az énekeskönvvben élettartama az 1627-1657. számokkal van megjelölve (135). A 253-ik éveknél hiányzik annak a megjelölése, hogy az Aachs Ferenc nádosdi lelkész szerzeménye, aki 1680 -—1747-ig élt. A temetési énekek között a pápai halottas könyvből átvett 3()7. és 320.-nál hiányzik a ,szerzőnek, Ángyán Mihálynak a neve, a 332.-néf pedig Barthalos József neve. A Szomorú halál kezdetű halotti éneknél is meg kellett volna jelölni, hogy az vóltakép Körösi István komjáti rektor nagyon megrövidített éneke. A 339-ik temetési éneknél meg kellett volna említeni, hogy annak a szövegét a »Hallelujah« című gyűjteményből vették át. Hibás Hegymegi Kis Áron életkora 1788—1837-ig a 384. oldalon. Továbbá az, hogy Losonczy István nevét kétféle helyesírással, hol ypszilonnal, hol ível írja. (Folyt, köv.) Gáty Ferenc. Nemzet és társadalom címen rendezte meg kétnapos országos konferenciáját a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. A konferenciáról a Magyar Értesítő alapján a következőkben számolunk be: Az efső napon a társaság ügyvezető-elnöke, Kupi Béla dr. ev. püspök mondott megnyitót. A mai világban — hangsúlyozta — az egyén felett hatalmasan érvényesül a kollektív gondolat. E puszta megállapítás azonba nem érzékelteti magát a tényleges helyzetet, mert a fogalmak, így a nemzet, társadalom, állam fogalma is, egészen űj tartalmat nyertek. És ezek egymáshoz való viszonylatukban ugyanígy egészen más arculatot mutatnak, mint régen. A Protestáns Irodalmi Társaság hivatásának érzi, hogy ezeket a problémákat megvilágítsa, mer* jóllehet az ilyen egyházi jellegű s éppen ezért a maga felfogásában, munkájában fűtött társaság nem láthatja hivatásának a politikát, de feladatának tudja, "hogy igyekezzék hozzájárulni arjiaz örök elvek és szempontok tisztázásához, amelyek a közösségi élet irányvonalait teszik. Kell, hogy a protestantizmusnak legyen felfogása, követelése, álma arról: milyen legyen a nemzet, a társadalom, az állam. Joó Tibor dr. titkár jelentette, hogy a társaság közelebbről új konferenciát rendez »Magyarország1 és Európa« címen. »Egyház és nemzet« címmel az értekezlet első előadását Turóczy Zoltán ev. püspök tartotta. Bármilyen furcsán hangzik is — szólt — szabad ezt mondanunk : tényező lett az egyház a — ,keresztyénségben.
