Dunántúli Protestáns Lap, 1941 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-02 / 9. szám
1941. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 41. oldal. De a világ életében is, pozitív és negatív értelem- j ben egyaránt látjuk ezt, mert hatalom nélküli egyháznak nem keresik a kedvét, viszont a puskaport sem pazarolják reá. A theologia maga is »elegyháziasodott«; ez az új theologia tagadja, hogy a láthatatlan egyház »ködbevesző délibáb« volna, az az egyház pedig, amelyben élünk, csupán ember9]kotta »vallásos egyesület«. A Biblia ezt a megkülönböztetést nem ismeri, s Luther is azt állítja, hogy »aki Krisztust | meg akarja találni, annak előbb az egyházat kell megtalálnia«, Kálvin pedig: »Az egyházon kívül nincs bűnbocsánat és üdvösség« és ezt a látható egyházra érti. Századunk nemcsak az »egyházé«, ugyanilyen joggal a »nemzeté« G, tudomány, bel- és külpolitika egyaránt a nemzeti kérdések feszítőerejétől izzik. Egyház és nemzet kérdésének súlyát növeli korunkban az, hogy mindkettő csúcstényező akar lenni az ember életében. Mi nem alelett vitatkozunk, hogy a két hatalmas tényező közűi melyik legyen alárendelve a másiknak, nem is azt követeljük, hogy egymástól függetlenül, egymással nem törődve, közönyösen keringjenek az élet világában, mint egymással soha nem találkozó csillagok, hanem egymás mellé rendeljük a kettőt emigyen: egyház és nemzet. A reformáció egyházai mindig nemzeti egyházak voltak, ezt mutatja szervezetünk, liturgiánk, történelmünk. Ám a reformáció nem politikai szabadságmozgalom volt, hanem lelki ébredés, eredetileg e két erő nem állott szervi kapcsolatban egymással. Hogy egyház és nemzet mégis egymás mellé került, annak három oka van. Az egyik theologiai: a protestantizmus bittudományi állásfoglalásának következmény, hogy meglátja az anyanyelv fontosságát. A másik ok egyházpolitikai: évszázadokkal ezelőtt, a reformáció idején a vallás harcának akaratlanül a nemzetek felszabadítását is szolgálnia kellett. A harmadik ok »tipológiai«: az egyház és a nemzet egymásmellé kerülését tyrmésztszerűen hozta magával az a keresztyén embertípus, amelyet a protestantizmus képvisel. Ez a liberálizmus és individuálizmus emlőjén nevelkedett önálló egyéniség típusa. Természetesen e liberalizmus és individualizmus egyáltalában nem az, amire ma szór átkot a modern világ. A mi értelmezésünk szerinti liberalizmus és individualizmus alaptételét Luther így állította fel: »A keresztyén ember mindeneknek szabad ura és senkinek sincs alávetve. — A keresztyén ember mindenkinek készséges szolgája és mindenkinek alá vagyon vetve«. Emiatt az elvi állásfoglalása miatt gyűlöl a protestantizmus minden erőszakot. De aki az egyes ember életében így ragaszkodik az egyéniség jogaihoz, az természetesen ugyanúgy követeli a nemzeti egyéniségek kiépítését és az emberi közösség szolgálatába állítását is. Nagy ára volt annak és fizetjük még ma is, hogy az egyház s a nemzet így egymás mellé került. Az állam szemében a »orotestáns« szó sokáig„annvit jelentett, hogy ellenzéki és rebellis. Viszont belül: a nemzeti keretekkel való megelégedés következtében a nemzetközi összefogás ereje nem áll rendelkezésére a világ protestantizmusának oly jólszervezett formában, mint a római katolicizmusnak. Nemcsak egyházszervezetünkben, hanem keresztyénségünkben is jelentkezett ez állásfoglalás következménye: az okozati összefüggésben egyfelől a protestantizmus nemzeti alapokra helyezkedése, másfelől a hit életében sokszor korlátlanul garázdálkodó individualizmus és atomizmus között. Mégse bánjuk meg, hogy így foglaltunk állást. — ennek az egyház láthatta kárát,, de a nemzet élvezhette áldásait. Hogy a népi gondolat megerősödésében, a magyar kultúra és nemzeti irodalom kialakulásában, a magyar politikai öncélúság és történelmi hivatás meglátásában s a mindezekért harcoló független egyéniségek megszületésében mennvi része van a magyar protestantizmusnak, azt mi csak azért nem állapítjuk meg itt, mert nem akarunk! dicsekedni. t Két uralomra törő élettényező bontakozik ki szetneink előtt e korban: az egyház és a nemzet. Őrizze meg Isten egyházunkat és nemzetünket attól, — végezte előadását Túróczy püspök, — hogy ez a kérdés valamikor is így tétessék fel számunkra: egyház^ vagy nemzet, tehát boldogan maradhassunk mindig nemzetünket szolgáló egyház. Ottlik László dr. egyetemi tanár »Állam és nemzet« című előadása során ebben a tételben összegezte a nemzeti állam lényében rejlő problémákat: »Az állam az a legnagyobb földi, világi hatalom^ amelynek a Szentírás tanúsága szerint is engedelmességgel tartozunk; a nemzet pedig az a legtágasabb kötelék, amellyel feltétlenül azonosítjuk magunkat«. Az állam — így folytatta Ottlik professzor — csak akkor 1 teljesítheti feladatait,. ha annak, mint tiszteletet érj demlő intézménynek, megfelelő tekintélye is van s ez annál nagyobb, minél több állampolgár azonosítja! j magát vele erkölcsileg. A nemzeti állam e tekintetben számíthat legalább is a nemzet minden egyes tagjának támogatására és ebben rejlik az ereje. Közelebbről: a nemzeti állam ereje elsősorban attól függ, hogy alattvalóinak mekkora százaléka tartozik az államalkotó nemzethez. Ezért fontos a kérdés, hogy voltaképen kik a nemzet tagjai. Erről nincsen statisztika; az ú. n. nemzetiségi statisztikák nem tudják megragadni a valóságot. Ezért okoz annyi töprengést nekünk is az a kérdés: ki a magyar, illetőleg kik tekintendők magyaroknak. Az előadó áttekintette a különböző kísérleteket, amelyek e nagyjelentőségű fogalom érzékeltetésére készültek, majd arra a következtetésre jutott, hogy a nemzethez-tartozás ténye tekintetében csupán áz egyéni tudatban adott megismerés lehet döntő. E megismerés független az egyéni akarattól, ezért az egyén vallomását sem lehet feltétlenül hitelesnek elfogadni. Boldog ember az, akinek szilárd és megingathatatlan tudata van nemzetiségéről, azaz metafizikai hovatartozásáról. Akiben azonban kétségek élnek, azt súlyos lelki meghasonlás és »metafizikai hontalanság« veszélye fenyegeti. E tépelődők és hontalanok számára pedig csak egy mentőút van: az, amely a hű állampolgári kötelességteljesítés s a jó hazafiság révén visszavezet a lélek egyensúlyához. A metafizikai magyarság mellett t. í. »etikai, magyarság«-nak is >van helye. Hozzászólások is hangzottak el a magasszíntü előadásokhoz. (MÉ.) SS®®®®®«®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® ® ® 1 VEGYESEK 1 ® S ®®S@®;e)®®®®®®®@®®®®®®®®®®®®®®®®®S®(g©SS®® — A pápai ref. főiskolai igazgatótanács Pápán, március 5-én, a nőnevelő-intézet fogadószobájában időszaki tanácsülést tart, melynek fő tárgya lesz a liceumtanítónőképző-intézeti természetrajz—földrajz-szakos tanszék betöltése.
